Májusban kezdődhet a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítése – közölte Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter a tegnap megtartott sajtótájékoztatóján.
Arra az újságírói kérdésre, hogy tekintettel az Európai Unió kifogásaira, várható-e a projektum lassulása, a tárcavezető kijelentette: elvárásai szerint a probléma megoldódik, hiszen Szerbia eddig minden kötelezettségének eleget tett, még ezeken felül is teljesített. Hozzátette: Magyarország úgy tervezi megoldani a problémát, hogy közös vállalatot alapít, amit majd bemutat az Európai Uniónak.
– Ez Magyarországnak, mint uniós tagállamnak a gondja abban a tekintetben, hogy Budapest tiszteletben tartja-e az európai közbeszerzési szabályokat – mondta Mihajlović.
A miniszter asszony kiemelte, hogy Belgrád a projektumról folytatott tárgyalások kezdete óta folyamatosan kommunikál az Európai Unióval és az Európai Bizottsággal, és tájékoztatja e testületeket a fejleményekről. Szerbia nem követett el semmilyen szabálysértést, az országnak nem is volt semmilyen észrevétele.
Mint közöltük, a Financial Times pénzügyi szaklap szerint az EU jelezte, hogy felülvizsgálja a vasút-korszerűsítési projektumot, a nagy közlekedési projektumok esetében ugyanis kötelező a tender kiírása.
A Mihajlović szakminiszter által emlegetett közös vállalat kapcsán hadd emlékeztetünk arra, hogy az MTI híre szerint „a MÁV még tavaly november 5-én közölte, hogy megalakult a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. A vegyesvállalatot a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok, a China Railway International Corporation és a China Railway International alapították 85 százalékos kínai és 15 százalékos magyar részvételi aránnyal”.
Az Európai Bizottság által indított vizsgálat híre viszonylag nagy teret kapott a magyarországi sajtóban. A hvg.hu például arra emlékeztet, hogy Brüsszel már tavaly „május 26-án megindította a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát. Az indok akkor az volt: uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem tenderen, hanem magyar–kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak, és az sem tisztázott, a MÁV milyen szerepet kap a konzorciumban”. A hvg.hu szerint „kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki”.
NAGYOBB RÉSZT KELL VÁLLALNIA AZ ÉPÍTÉSÜGYNEK A GDP-BEN
Zorana Mihajlović miniszter tegnap arról a tervről is beszélt, mely szerint 5,1%-ról legkevesebb 7%-ra emelik az építési teljesítményt a bruttó társadalmi termékben. Hangsúlyozta, hogy amikor átvette ezt a tisztséget, az arány 4,4% volt. A következő időszakban a korridorok építésén túl a minisztérium fokozottan figyel a regionális összeköttetés javítására, pontosabban azoknak az akadályoknak a felszámolására, amelyek miatt az áru esetenként több órát is vesztegel a határon. A fontos teendők közé tartozik a kataszteri reform is. Szerbia azt szeretné, hogy 2020-ig a Világbank Doing Business versenyképességi rangsorában az első húsz ország közé kerüljön.
MILYEN LAKÁSOKAT SORSOLNAK KI A VEDD EL A SZÁMLÁT, ÉS NYERJ! SZERENCSEJÁTÉKON?
Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter azt javasolta a szürkegazdaság felszámolása végett indított szerencsejáték szervezőbizottságának, hogy a helyszínen ellenőrizze a Szerbiai Építésügyi Igazgatóságnak azokat a lakásait, amelyeket majd kisorsolnak, hogy megállapítsa, megfelelnek-e a szabványoknak. Ha a lakások nem megfelelőek, másikokat kell kijelölni.
Az újságíróknak arra a kérdésére válaszolt így, hogy miért éppen a Vojvoda Vlahović utcai épületben jelöltek ki lakásokat, amikor ismeretes, hogy ott 49 közigazgatási eljárás folyik. A lakók ugyanis bűnvádi feljelentéseket tettek, amiért süllyed a talaj, repedeznek a falak stb. A miniszter megígérte, hogy utánanéz a tényeknek.
