Szerbiában a már így is nehéz helyzetben lévő jószágtenyésztést teljesen tönkreteheti az afrikai sertéspestis. Branislav Gulan agrárelemző a Biznos.rs hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a vírus már megjelent Szerbiában.
– Oltóanyag nélkül lehetetlen megfékezni a vaddisznók által terjesztett betegséget. Ha egy állat megfertőződik, sajnos az egész állományt meg kell semmisíteni. Nem létezik veszélyesebb és ravaszabb betegség, mivel a vírus hosszú ideig a szervezetben maradhat, és nem vesszük észre, hogy a sertések megfertőződtek. Ezért megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az állatokat zárt térségben kell tartani, izoláltan, és a róluk gondoskodó személyeknek védőfelszerelést és megfelelő ruházatot szükséges viselni – fogalmazott Gulan.
Az afrikai sertéspestis rendkívül nagy kockázatot jelent a jószágtenyésztésre. Nemcsak a sertéshús ellátását veszélyezteti az adott országban, hanem a gazdák bevételét is. Az export korlátozása miatt pedig súlyos következményeket okoz a nemzetközi kereskedelemben is.
Szerbiában tavaly 258 afrikai sertéspestis esetet regisztráltak 107 családi gazdaságban.
Dejan Krnjaić egyetemi tanár elmondta, hogy sürgősen foganatosítani kell biztonsági intézkedéseket, s erre a célra pénzt elkülöníteni.
– Szerbiában jelen van a sertéspestis, de ellenőrzés alatt tartják. A helyzet természetesen megváltozhat, és jelentős anyagi károkat okozhat. Szerintem kerítéseket szükséges emelni Bulgária, Magyarország és Románia határainál annak érdekében, hogy megfékezzük a vaddisznók átjárását – fejtette ki Krnjaić.
With meatpacking plants reducing processing capacity nationwide, U.S. hog farmers are bracing or an unprecedented crisis: the need to euthanize millions of pigs.
Rámutatott arra, hogy a másik probléma az, hogy Szerbiában a legtöbb sertést kisebb családi gazdaságokban tenyésztik, hagyományos módon, a szabadban. Ezenkívül olyan ételhulladékokkal etetik őket, amelyek fertőzöttek lehetnek.
– Szerbiában tavaly mintegy 2,9 millió sertést tartottak nyilván, ennek kétharmadát a kisgazdaságok tenyésztették. A probléma megoldása érdekében szükséges összehangolni az előírásokat és kategorizálni a birtokokat – fogalmazott Gulan.
Szerbiában sertéspestist az idén 13 település 22 családi gazdaságában regisztráltak. Legutóbb február 25-én jegyeztek Bujanovac községben. Az országban jelenleg nem kötelező a biztonsági intézkedések bevezetése a birtokokon, ezért az előírásokat szükséges összehangolni az uniós állategészségügyi rendelettel.
Romániában nemrég 740 ezer fertőzött sertést semmisítettek meg, s ennek következtében mintegy 148 millió dollár kár keletkezett. A románok most kénytelenek sertéshúst importálni, erre évente 750 millió dollárt költenek. Romániában jelenleg 980 ezer sertést tenyésztenek, valamikor azonban ez szám 5 millió volt. A legtöbb családi gazdaság tönkrement. Németországban 2019-ben a kerítésépítésre 160 ezer eurót költöttek.
– Fontos kiemelni, hogy az afrikai sertéspestis nem okoz fertőzést az embereknél. Úgy vélik, hogy a betegségért a vaddisznók a felelősek, valamint a hússal való illegális kereskedés Románia és Ukrajna között. Emellett feltételezhetően a közlekedési eszközök és a fertőzött élelmiszerek is terjesztik a betegséget. Megnehezíti a helyzetet, hogy Romániának azon a részén, ahol jelen van a sertéspestis, nem szabad vaddisznókra vadászni – fejtette ki Gulan.
Nyitókép: With meatpacking plants reducing processing capacity nationwide, U.S. hog farmers are bracing or an unprecedented crisis: the need to euthanize millions of pigs.
