A szankciók miatt sok külföldi, elsősorban nyugati cég vonult ki Oroszországból. Ez komoly gondokat okoz a helyi gazdaságnak és az állami költségvetésnek, mivel a történtek miatt kevesebb bevételhez jutnak. Meg is nőtt a hiány. Az idei első negyedévben ráadásul rendkívüli mértékben, hiszen elérte a 2400 milliárd rubelt, ami majdnem 29 milliárd dollárnak felel meg, s alig marad el az egész évre tervezett deficittől.
A büntetőintézkedések dacára az orosz kormány igyekszik feltalálni magát. Más országok segítségével megpróbálja kijátszani a szankciókat, bár ezt hivatalosan senki nem mondja.
Ám azt nem hallgatják el, hogy nem mindegyik nyugati cég hagyta el az orosz piacot. Pedig korábban még ezzel fenyegetőztek, vagy legalábbis kilátásba helyezték a távozást. Időközben azonban meggondolták magukat, vagy egyéb okok miatt maradtak.
Amikor a Nyugat bejelentette a szankciókat, a nagy nyugati cégek egy része sorra jelentette be a kivonulást. Többen önként hagyták ott a 143 milliós orosz piacot, mások a büntetést támogató kormányok rábeszélésére, vagy kényszer, esetleg kritika hatására. Némelyek teljesen, mások csak részben függesztették fel a működésüket. A bojkott komoly károkat, olykor több milliárd dollár bevételkiesést, vagy jelentős profitcsökkenést okozott.
A Decathlon francia sportáruházlánc és az Uniqlo japán ruházati cég mindjárt a háború elején kinyilvánította maradási szándékát, illetve azt, hogy boltjaikat nem zárják be Oroszországban. Az otthoni bírálatok és az irántuk megnyilvánuló ellenséges közhangulat miatt végül megváltoztatták álláspontjukat. Hasonló sorsra jutott a Nestlé is, amely a kezdeti vonakodás után kivonta szinte az összes édességipari termékeit az orosz piacról.
A nemzetközi rangú konferencia- és kiállításszervező Hyve céget is sarokba szorították. Ennek pedig az lett a vége, hogy lelépett Oroszországból. Néhány megbízható és jól fizető ügyfele ugyanis megfenyegette: bojkottálják a rendezvényeiket, ha maradnak az oroszoknál.
Az olyan ismert multinacionális cégek mint a Siemens, Mercedes, Renault, Shell, BP, az Exxon és az IKEA vagy a McDonald’s azonban már az elején felszámolták oroszországi tevékenységüket.
Ezek ugyan hangzatos és mindenütt ismert cégnevek, ám az is figyelemre méltó adat, hogy tavaly az év végéig az Oroszországban működő nyugati cégek tíz százaléka sem vonult ki teljesen az ottani piacról. Egy felmérésből az is kiderült, hogy ezeknek majdnem húsz százaléka német tulajdonú, 12,5 százaléka amerikai, hét százaléka pedig japán kötődésű.
Több okból maradtak, de főként azért, mert jó néhány ágazatot nem lehet csak úgy faképnél hagyni. A törvények (az állam) vagy a szerződések ugyanis így rendelkeznek.
Sok esetben csak a pénzügyminisztérium engedélyével lehetséges feladni az oroszországi érdekeltségeket. A bank- és olajszektorban, valamint néhány kulcsfontosságú ágazatból meg csak akkor lehet kilépni, ha ahhoz az államfő, vagyis Vlagyimir Putyin is jóváhagyását, illetve aláírását adja.
A Heineken ismert sörmárka állítólag az ilyen megkötések miatt rekedt az országban, jóllehet már tavaly márciusban jelezte távozási szándékát. A cég tulajdonosa ugyan továbbra is azt állítja, hogy nem mondtak le tevékenységük beszüntetéséről, annak ellenére sem, hogy mindebből 300 millió euró veszteségük származhat. Ettől egyelőre nem kell tartani, mivel a Heineken már tavaly bővítette termékkínálatát az orosz piacon.
Dán vetélytársa, a Carlsberg is menne, de úgy, hogy idővel visszatér. Azt tervezi, hogy az év közepéig megszabadul oroszországi érdekeltségeitől, ám csak azzal a feltétellel, ha a vevő beleegyezik, hogy az eladó egyszer majd visszavásárolhatja az értékesített cégtulajdont.
A Coca-Cola más megoldást talált ki. Befejezte a munkát Oroszországban, de úgy, hogy hátrahagyott egy – szinte azonos nevű – céget, amelyben résztulajdonos, s ez gyárt helyette üdítőitalt.
Más vállalatokról is elmondható, hogy csak félig-meddig fejezték be tevékenységüket orosz területen. Közéjük tartozik a Mars élelmiszer- (elsősorban édesség) és állateledel-gyártó amerikai multinacionális cég, s a szintén amerikai Pfizer gyógyszeripari óriáscég is. Az utóbbi arra hivatkozik, hogy fontos gyógyszerek nélkül maradnának az oroszországi betegek, ha leállítaná a gyártást. A Marshoz hasonlóan arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországban megvalósított nyereségét humanitárius célokra fordítja.
A maradókra, de legalábbis egy részükre továbbra is komoly nyomás nehezedik, hogy „húzzák le a rolót” Oroszországban. A kipécézettek egyike az Auchan francia áruházlánc, amelyet a külföldi média és több politikus is ostoroz, illetve próbál rávenni arra, hogy zárja be oroszországi üzleteit. A cég azzal utasítja el a bírálatokat, hogy csupán a lakosság élelmiszerigényeit szolgálja ki.
A Raiffeisen Bankot is sokan sürgetik, hogy hagyjon fel szolgáltatásaival az orosz piacon. Az osztrák pénzintézet még vonakodik, de állítólag már vizsgálja a kivonulás lehetőségét.
Több vállalati vezető szerint nincs sok értelme annak, hogy nekiálljanak politizálni vagy politikusokkal okoskodni az üzletpolitikáról. Ha ugyanis elfordulnának a nekik nem szimpatikus kormányoktól, illetve az általuk felügyelt piacoktól, akkor lehet, hogy csak nagyon kevés helyen üzletelhetnének a világon.
