Júliusban nem jegyeztek havi inflációt

Szerbiában az infláció a jegybank várakozásai szerint alakul, és az év végére 8 százalékra csökkenhet – közölte Jorgovanka Tabaković bankkormányzó. A köztársasági képviselőház pénzügyi, költségvetési és közpénzkezelési kérdésekkel foglalkozó bizottságának ülésén elmondta, hogy az első negyedévben a pénzhígulás aránya 16 százalék volt, amivel elérte maximumát, majd csökkenő pályára állt.

– Júniusban 13,7 százalékos inflációt jegyeztünk, a most hozzáférhető júliusi adatok pedig arra utalnak, hogy egészében szemlélve havi infláció hosszú idő elteltével valószínűleg nem is volt. A havi inflációs rátát az év végéig tartó időszakra nagyon óvatosan tervezzük, becslésünk szerint átlag 0,3 százalékos lehet. Úgy számítjuk, hogy az éves infláció előbb 12,5 százalék körüli szintre esik vissza, majd havonta körülbelül 1 százalékponttal csökken, és az év végére éves összevetésben 8 százalék körüli szinten lesz, mint ahogyan korábban is jeleztük – vázolta a kilátásokat a Szerb Nemzeti Bank (NBS) vezetője, majd azzal folytatta, hogy az infláció csökkenésében kulcsszerepet játszik a hazai jegybank és az Európai Központi Bank megszorító monetáris politikája. „Csökken a behozatali infláció is, ami az utóbbi két évben a legnagyobb problémát jelentette, és a hazai pénzhígulás legnagyobb előidézője volt. A nemzetközi piacon normalizálódott az energiahordozók, élelmiszerek, fémek és nyersanyagok ára, csökkentek a mezőgazdasági és ipari termelés költségei, ami várhatóan kedvező hatással lesz a búza, a kukorica és az ipari növények árára, közvetett módon pedig csökkenti az alapélelmiszerek termelési költségeit, ezzel együtt a hús, cukor, étolaj és liszt árát.”

A szerbiai központi pénzintézet várakozásai szerint az infláció a jövő év derekán, esetleg előbb is visszatérhet a 3, plusz-mínusz 1,5 százalékos célkeretbe. Kockázatok továbbra is fennállnak, de most kevésbé kifejezettek. Az infláció letörése végett az NBS végrehajtó bizottsága legutóbbi két ülésén 25-25 bázisponttal 6,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, ezzel azonban a bankkölcsönöknek csak a harmadára lehet hatással, arra a részére, amit dinárban hagynak jóvá. A bankkormányzó megjegyezte, pillanatnyilag még „egyetlen vezető vagy regionális központi bank sem állíthatja azt, hogy befejezte a kamatemelést, és hogy a következő időszakban nem történhet meg a monetáris politika újabb kiéleződése”. Az év első felében a folyó fizetési mérleg hiánya minimális, 500 millió euró volt, ami a bruttó hazai termék 1,6 százalékának felel meg, és Tabaković véleménye szerint ezt az évet az eddigi legkisebb mérleghiánnyal zárjuk. A parlamenti bizottságot arról is tájékoztatta, hogy július második dekádjával bezárólag a közvetlen külföldi beruházások értéke 2,347 milliárd euró, 500 millióval több, mint a múlt év azonos időszakában. Az NBS az év eleje óta nettó több mint 2,4 milliárd eurót vásárolt a bankközi devizapiacon, amivel 23 milliárd eurós rekordösszegűre emelte a devizatartalékokat.