Az építéssel és az építéstervezéssel foglalkozó törvény számos újdonságot hoz. Mindenekelőtt a törvény felismeri majd a szomszédépületeken kialakult károkat, hiszen kötelező lesz az építkezés szomszédságában lévő épületeknek a biztosítása is. A beruházónak ugyanakkor meg kell szerveznie az építési hulladék elszállítását is, minden új építésű épület energetikai tanúsítványt kap, és az autópálya melletti benzinkutak kötelesek elektromos töltőállomásokat is felállítani.
A köztársasági képviselőházban a napokban fogadták el az építési és építéstervezési törvény módosítását. Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter a parlamenti vitában rámutatott, hogy a módosítások mindenekelőtt a polgárok jogainak védelmét szolgálja. Vagyis a beruházó köteles még az építkezés bejelentése előtt biztosítani az építőhely szomszédságában lévő épületeket. Ez a városokban nagyon fontos, hiszen az elmúlt időszakban többször is megtörtént, hogy a lakóépületek, tömbházak építésekor a szomszédos házak, épületek megrongálódtak és sokszor csak polgári per útján tudták a szomszédban lakók a kárt megtéríteni. A miniszter szavai szerint a törvénymódosítás hatályba lépése után, a biztosításnak köszönhetően a kialakult károkat azonnal meg tudják fizettetni a károsultak, nem kell megvárni a per végét.
Az építővállalatokat ugyanakkor arra is kötelezik, hogy bizonyítékot mutasson fel, hova szállíthatják el az építési hulladékot. Ez a dokumentum nélkül ugyanis nem adják ki a használati engedélyt.
(Fotó: Dávid Csilla)
Vesić miniszter korábban kiemelte, több példa is volt arra, hogy az építtető fizet valakinek az építési hulladéknak az elszállításáért, de azzal már nem törődött, hogy az a hulladék valóban valamilyen hulladéktározóba kerül-e, vagy illegális szeméttelepre, az erdőbe. Ezek után bizonyítani kell, hogy a hulladékra vonatkozóan megállapodást kötött valamelyik köztisztasági vállalattal, vagy hulladékfeldolgozóval. A miniszter szavai szerint ettől a rendelkezéstől az illegális szeméttelepek számának csökkenését várják.
Ez mellett az új épületeknek, tömbházaknak energetikai tanúsítvánnyal is rendelkezniük kell. Enélkül nem lehet majd eladni sem az új lakásokat. Ám a régebbi építésű lakások, épületek és házak esetében is be kell szerezni ilyen tanúsítványt, mégpedig meghatározott határidőn belül. Az állam három évet adott saját magának, vagyis ez alatt az idő alatt kell beszereznie minden közintézmény esetében az energetikai tanúsítványt, a jogi személyek, bankok, biztosítótársaságok és vállalatok erre 5 évet kaptak, a lakóépületek pedig 10 évet, azzal, hogy az energiahatékonysági elaborátum költségeit az adott önkormányzat köteles állni.
Az építési és építéstervezési törvény foglalkozik a kulturális javak nagyobb védelmével. A műemlékvédelmi intézetek, ha úgy ítélik meg, hogy az adott városrészben, amelyre területrendezési tervet készítenek, védett létesítmények vannak, a kulturális emlékek védettségéről elaborátumot készíttethetnek és ez a dokumentum az adott rendezési terv szerves részévé válik. Vesić beszámolt arról is, hogy a műemlékvédelmi intézetek kulturális-történelmi egységekben dönthetnek az olyan épületek homlokzatának kinézetéről is, amelyek nem állnak védelem alatt, őrizve ezzel az adott egység összhangját. A törvény konzervátori felügyeletet is bevezet a védelem alatt álló épületek felújításánál. Amennyiben nem jó irányban haladnak a munkálatok, a műemlékvédelmi intézet leállíthatja az építkezést. Ugyanakkor az új törvény szerint az építkezés feltételeinek megszabása után nem lehet azokat módosítani. Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok építkezési titkárságaira is: ha egyszer kiadták az építési engedélyt, megszabták a feltételeket, nem módosíthatják azokat a beruházók felé. Ez az intézkedés Vesić szavai szerint jelentősen felgyorsítja az építési engedélyek kiadásának folyamatát, a műemlékvédelmi intézet védelme alatt álló épületek nagyobb védelmét és az eljárás áttekinthetőbbé tételét.
