Az idén augusztusban is drágult és októberben is drágulni fog a gáz, és 2013 szeptember óta – amióta bevezették a külföldi beszerzési árhoz alkalmazkodó árkiigazító rendszert – az októberi lesz a harmadik drágítás. Sajnos az előttünk álló egy-két évben is hasonló drágításokkal számolhatnak a fogyasztók. Ez valószínűsíthető Dušan Bajatovićnak, a Srbijagas vezérigazgatójának a tegnapi nyilatkozatából. Bajatović tegnap arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a gázszolgáltató közvállalat azt a „feladatot kapta” a kormánytól, hogy 2015-ig a gázszámlák megfizettetése legyen százszázalékos, ugyanis a jövőben nem lesz engedélyezett a Srbijagas számára a hitelfelvétellel szavatolt, veszteséges működés.
A közvállalat – közölte a vezérigazgató – a bankoknak 663 millió euróval tartozik. Eddig az állam mindig átvállalta a gázszolgáltató adósságait, azaz az adófizetők éltették azokat a közvállalatokat, amelyek képtelenek voltak megmaradni a piacon. A Srbijagasnak a fogyasztók 1,1 milliárd euróval tartoznak– ennek nagy része azonban behajthatatlan tartozás. A Petrohemija például 250 millió eurónyi elhasznált gázt nem fizetett ki, a távfűtő művek pedig 150 millió euróval maradtak adósak.
A kormány azt várja el a közeljövőben a Srbijagastól, hogy jövőre 60 millió eurós megtakarítással járuljon hozzá a költségvetés konszolidálásához. Ezt a célt szolgálja a közvállalatnak már az idén kezdődő szerkezetátalakítása, amit 2017-ig kell befejezni.
Mindez jól hangzik, csak egy kicsit hihetetlen. Hol van a világon százszázalékos számlamegfizettetés? Épp Szerbiában lesz, amelynek a lakossága már az afrikai életszínvonalat súrolja, és a lerongyolódott vállalatai adósságot adósságra halmoznak.
Tudni kell azt is, hogy Szerbia a térség azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legtöbbet fizetik az orosz gázért.
Az is kérdés: ki fogja a Srbijagas szerkezetátalakítását sikerrel levezényelni? Dušan Bajatović? Ő lesz az, aki vállalatvezetőként eddig a veszteség gyártásában volt igazán sikeres, de aki ennek ellenére pluszjuttatásaival havonta kétmillió dináros „fizetésecskét” zsebelhet be minden hónapban, többek között a szerb–orosz vegyes vállalat, a Jugorosgas felügyelőbizottságának a tagjaként. Ő, az „oroszok nagy barátja” fogja kiharcolni az olcsóbb gázárat a Gazpromtól?
Nehezen hihető, de bár tévednék!
Mi következik abból, ha nem lesz olcsó orosz gáz, és ha nem lesz százszázalékos megfizettetés? Életbe lép a „tartalékmegoldás”, ami egyúttal a költségvetés rendbetételének is a legegyszerűbb és legbiztosabb módszere. Ezt nevezik gázáremelésnek.
