Gyanús, pénzmosásra utaló tranzakciók tavaly legtöbbször a másodlagos nyersanyagok felvásárlásakor, a céges számlákról való kölcsönfelvételek esetében, valamint a re-export-ügyleteknél történtek – állapítja meg a pénzmosás megakadályozására alakult állami igazgatóság múlt évre vonatkozó jelentése. A 2022. évi összegzésben – a korábbi évektől eltérően – nem hoznak fel tipikus példákat az építőiparból vagy a kriptovalutás körökből.
A Nova ekonomija gazdasági szaklap megjegyzése szerint a múlt évre jellemző pénzmosási módszerek közül a hulladékanyagokkal való kereskedelmet és a re-exportot a 2020. évi jelentésben is megemlítették, de a 2021-esben nem. A re-export, mint ismeretes, olyan külkereskedelmi ügyletet takar, amely során az exportőr a külföldről vásárolt (importált) árut tovább értékesíti külföldre. A legújabb jelentésben az a vámcsalásos eset szerepel, amikor egy személy jogtalanul használta a cég pecsétjét, eltitkolta az áru valódi eredetét, és így 6,5 millió euróval károsította meg az államot. Ez a példa nagyon emlékeztet a C&A divatlánc esetére, amely csődbe jutott Szerbiában, miután kiderült, hogy ismeretlen személyek a cég logója alatt több éven keresztül kínai árut csempésztek be az országba, állapítja meg a Nova ekonomija.
A tavaly gyanúsnak minősített ügyletek sorában több esetben a céges számlákról való készpénzfelvétellel igyekeztek eltitkolni az adóztatás alá eső bevételek valós összegét. Sokszor megtörtént az is, hogy a vállalat számláján (irreálisan magas) bérek kifizetésére hivatkozva csökkentették az adóköteles bevételt. Egyes cégek pénzforgalmában túl nagy szerepet játszottak a hitelek, ami arra engedett következtetni, hogy ezek a jogi személyek tevékenységük jelentős részét a szürkezónában végezték. Az igazgatósági jelentés olyan külföldi állampolgárokat és cégeket is megemlít, akik, illetve amelyek külföldi állampolgárok által alapított hazai vállalatoknak nyitnak számlákat. Ezeket a számlákat leggyakrabban re-exportra, viszonteladási ügyletekre használják.
A pénzmosás gyanújára okot adó tranzakciókat leggyakrabban a bankok jelentik be, melyek a kétes ügyletek miatt sok kliensükkel meg is szakították az együttműködést. Itt olyan személyekről van szó, akik különféle okokra és célokra hivatkozva ürítették ki a vállalati számlákat, illetve hulladék-felvásárlási visszaéléseket követtek el a pénz eredetének eltitkolása céljából.
