Konkurencia hiányában Szerbiában érezhetően nagyobb a haszonkulcs, mint a nyugati országokban. Vannak termelők és kereskedők, akik maximális haszonra igyekeznek szert tenni, és ilyen esetekben az okoz gondot, hogyan lehetne számukra versenytársakat biztosítani, akiknek a nyomására kénytelenek lennének csökkenteni az árakat. A kereskedők a meglódult inflációt is arra használták fel, hogy növeljék nyereségüket – fejtette ki a szerbiai Euronews hírportálnak Nenad Bumbić, a Zaštita potrošača fogyasztóvédelmi egyesület alapítója.
(Fotó: Ótos András)
„A kereskedő azért van, hogy keressen, és mindenkor a maximális haszonra fog törekedni, ezt nincs jogunk elvitatni, de két módon felvehetjük ellene a küzdelmet: vagy úgy, hogy feltételeket teremtünk a gazdasági versenytársak fellépéséhez, vagy állami intézkedéssel” – mondta Bumbić, és példaként az amerikai kormányzat és egyes európai uniós országok kormányainak intézkedéseit említette, melyek a drágulásokra adócsökkentéssel vagy -eltörléssel reagáltak. „A benzint illetően nálunk az a helyzet, hogy az üzemanyagárak emelkedésén legtöbbet az állam keresett, mert az ár legnagyobb részét a jövedéki adó és más adóterhek képezik.” A háztartási gépek forgalmazása esetében és a kereskedelem sok más területén is a konkurencia hiányára mutatott rá, másrészt, mint kiemelte, „van néhány objektív körülmény, amely gondot okoz a kereskedőknek, például az, hogy továbbra sem vagyunk az EU része, ennélfogva léteznek vámok, és kereskedőink nem tudják beszerezni az árut könnyített úton, az interneten vagy akár mondjuk egy spanyolországi kereskedőtől, mint ahogyan azt a magyarok vagy a románok megtehetik. Tehát minden gond alapja a konkurencia hiánya, és a többi probléma mind erre épül”. A tízezres lélekszámúnál kisebb települések lakosságának gyakorlatilag egyetlen üzlet áll a rendelkezésére, emiatt nincsenek irigylésre méltó helyzetben. „Nálunk, Belgrádban is valójában mindössze két üzletlánc látja el a lakosságot élelmiszerrel, és ez semmiképpen sincs rendjén” – mondta a fogyasztóvédelmi aktivista.
Korábban Tomislav Momirović kül- és belkereskedelmi miniszter azt mondta az Euronews portálnak, hogy az alapvető élelmiszerek bolti árának alakulása bizonyítja a legjobban, hogy az infláció enyhén csökken. Leszögezte: Szerbiában a pénzhígulást nem a kereskedelmi haszonkulcsok okozták. „A Köztársasági Statisztikai Intézet adatainak mélyreható elemzéséből arra a következtetésre jutottunk, hogy az üzletláncokban a kereskedelmi árrés nem mondható nagynak, haszonkulcsuk viszonylag alacsony. Ez most egyszerűen egy ilyen időszak, ez a magas infláció ideje. Évtizedekig éltünk magas inflációval, 2012-ig vagy 2013-ig. És tudni kell, hogy ezt a mostani inflációt nem a Szerb Nemzeti Bank idézte elő, ez mindenütt jelen van Európában, nyugaton kisebb, keleten nagyobb mértékben. Figyelemmel kísérjük az európai helyzet alakulását. Térségünkben sem lenne reális az alacsony infláció” adott magyarázatot az inflációs helyzetre a kereskedelmi tárca vezetője. Csak néhány nappal ezt megelőzően Jorgovanka Tabaković bankkormányzó kijelentette: az inflációra számottevő hatással vannak a kereskedelmi láncok, melyek indokolatlanul megemelték a haszonkulcsot. Azt rótta fel a feldolgozóiparnak és a kereskedelemnek, hogy az infláció elszabadulását a még nagyobb haszon megvalósítására használták ki.
