2019 decemberében Aleksandar Vučić államfő közzétette a Szerbia 2025 programot, melynek egyik sarkalatos pontját az az ígéret képezte, hogy 2025 végére az átlagbér 900, az átlagnyugdíj pedig 440 euró lesz. Az ígéretet – noha annak idején számos bírálat érte azzal az érvvel, hogy túl nehezen megvalósítható célt tűzött ki – az elmúlt majdnem négy évben túl is teljesítette; a napokban ismételten hallani lehetett, hogy a dolgok állásából ítélve már az idei év végére 825, két év múlva pedig nem is 900, hanem 1000 euró lesz az átlagfizetés – írja a Danas napilap portálja.
Vučić felemelte a lécet, a cél ugyanis viszonylag könnyen megvalósíthatónak bizonyult. Az azonban, ami megvalósíthatóvá tette, egyúttal az ígéret értékét is csökkentette. Az inflációról van szó. Az 1000 euró sajnos ma már sem Európában, sem nálunk nem az, ami három évvel ezelőtt volt. Időközben az árak emelkedése igen jelentős mértékben elértéktelenítette a valutákat, így az eurót is, de a mi társadalmunkban az euró a német márka utódaként továbbra is az értékmegőrzés szimbólumának számít. Például 2021 átlagához képest az idén májusban az átlagbér 31 százalékkal nőtt, a 2013 és 2020 között eltelt hét évben pedig euróban ugyanekkorát növekedett az átlagkereset. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a pillanatnyi vagy a jövendőbeli átlagbért Vučić mindig euróban fejezi ki, nem a saját nemzeti valutájában.
(Fotó: Ótos András)
Mivel az államfő gyakorta él az alkalommal, hogy bemutassa, mekkorát ugrottak a fizetések azóta, hogy a Szerb Haladó Párt hatalomra került, mi is összehasonlítást végeztünk, kiszámítottuk, mennyivel növekedett az utóbbi 10 évben a bérek névértéke dinárban és euróban, valamint, hogy mekkora a reális növekedés, azaz mennyivel vásárolhatunk több mindent a fizetésünkért, mint egy évtizeddel korábban. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint májusban a nettó átlagkereset 86.220 dinár volt. 2013 májusához képest, amikor az átlagbér 41.821 dinár volt, ez 106 százalékos növekedés. Ha euróban számolunk, az arány valamivel kisebb, 95 százalékos, mert 2013-ban egy euró 111 dinárt ért. Az átlagbér mindenképpen majdnem a duplájára növekedett. Másrészt, az infláció 2013 és 2023 között majdnem 50, pontosabban 49 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy Szerbiában a havi fizetés reális vásárlóerejének növekedése 10 év alatt a névleges béremelkedésnek csak a felét tudta elérni. Következésképpen: az előző évtizedben évente nem egész 4 százalékkal emelkedett a polgárok életszínvonala.
Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha összehasonlítjuk a béreket és a fogyasztói kosár értékét. Nem kétséges, hogy a polgárok ma az átlagfizetésből több mindent megvehetnek, mint 10 évvel ezelőtt, de sajnos nem annyit, amennyit egymagában a bérnövekedésre vonatkozó adat mutat. 2013 májusában a minimális fogyasztói kosár értéke 34.171 dinár volt, ami az akkori nettó átlagbér 80 százalékának felelt meg. Az átlagos értékű fogyasztói kosár akkor 64.819 dinárba, vagyis 1,55 átlagbérbe került. Tíz évvel később a legszerényebb fogyasztói kosárba kerülő termékek ára összesen 51.874 dinár, ami az idei májusi átlagbér 60 százalékával egyenértékű. Az idén májusban az átlagos fogyasztói kosár 99.829 dinárt ért, 15 százalékkal többet, mint az átlagbér. A fogyasztói kosarak tehát tíz esztendő alatt 53 százalékkal drágultak, a fogyasztói árak szerint számított infláció ugyanebben az időszakban 49 százalékos volt, az átlagbér pedig dinárban 106, euróban 95 százalékkal emelkedett.
Veroljub Dugalić, a Kragujevaci Egyetem Közgazdasági Karának tanára azt állítja, a bérek alakulásának euróban való kimutatása nem más, mint ködösítés. „Az euró árfolyama már évek óta stabil, 117 dinár körül mozog, és minden dinárban történő béremelés euróban is növekedést jelent. Csakhogy a fizetések reálértékét nem az euró mutatja meg, hanem a megvásárolható áruk mennyisége. Ez pedig feleannyi, mint amekkora a bérnövekedés. A piacról való hazatértünkkor elég csupán belekukkantani a pénztárcánkba és a kosarunkba, a valós helyzet felméréséhez nem szükséges, hogy valaki a közgazdaságtudományok doktora legyen” – mondja Dugalić professzor.
