Szerbiában 2014-ben Saša Radulović, az akkori gazdasági miniszter azt javasolta, hogy Szerbia minden polgárának kell hogy legyen egészségbiztosítása, függetlenül attól, hogy a munkaadóik befizetik-e a járulékokat vagy hogy van-e egyáltalán munkájuk. Tavaly ilyen véleménynek adott hangot a Helyi Nemzeti Gazdaságfejlesztési Szövetség (NALED) is.
A NALED álláspontja, hogy töröljék el az egészségügyi járulékokat, a kezelés költségeit pedig a költségvetésből finanszíroznák, így minden állampolgárnak lenne betegbiztosítása. A munkáltatók és a szakszervezetek azonban nem támogatják az ötletet, mivel ebben az esetben az állam megnövelné az adókat.
Srđan Drobnjaković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának igazgatója az eKapija hírportálnak elmondta, hogy szkeptikus ebben a kérdésben.
– Az a helyzet, hogy az egészségbiztosítási járulék egyenletesen oszlik meg a munkáltató és a munkavállaló között, ez összesen 10,2 százalékot tesz ki. Ha az egészségügyet a költségvetésből finanszíroznánk, akkor az állam költségvetési hiány miatt kénytelen lenne különféle adók növelése révén kárpótolni az államháztartás hiányát. A legegyszerűbb lenne megemelni az áfát, a jövedéki adót, és a jövedelemadót. Ez elkerülhetetlen lenne, az állam nem tétovázna – fejtette ki Drobnjaković.
Montenegróban 2022 elején eltörölték az egészségügyi járulékokat, s az állam átvállalta a finanszírozást. Ez a lépés vitát gerjesztett Szerbiában is. Amikor néhány ellenzéki párt ilyen reformot javasolt, Siniša Mali pénzügyminiszter határozottan elutasította ezt az ötletet. Rámutatott arra, hogyha megszűnnének az egészségügyi járulékok, az állam mintegy 330 milliárd dináros bevételtől esne el. Ebben az esetben az egyedüli megoldás az lenne, ha az áfát legalább 5 százalékkal megemelnénk a jövedelem szinten tartása érdekében. Ez pedig felelőtlen politika lenne, főleg a polgárok éreznék meg, hiszen minden megdrágulna – fogalmazott akkor Mali.
Aleksandar Vasić, a Szerbiai Adótanácsadók Szövetségének elnökségi tagja szerint kétféleképpen lehetséges egy ilyen reform végrehajtása. Az egyik a kiadások csökkentése az egészségügyben, de úgy, hogy ne legyen hatással a minőségre. A másik pedig az adópolitika, amely eldönti, hogy ezeket a kiadásokat milyen forrásokból finanszírozzák, járulékokból mint most vagy más adókból.
– Mindössze két forrásból lehetne finanszírozni az egészségügyet. A költségvetés újraelosztásával, ami azt jelentené, hogy másnak nem jutna, vagy az áfa, illetve a jövedéki adók növelésével. Véleményem próbareformokat lehetne végrehajtani, amely magába foglalná a járulékok csökkentését, valamint a jövedéki adó, esetleg az áfa emelését. Nem szabad semmit elhamarkodni, olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyek hosszú távon fenntarthatók – fejtette ki Vasić.
Nyitókép: Budapest, 2021. janu�r 5. Megkapja a Pfizer-BioNTech vakcin�b�l k�sz�lt koronav�rus elleni v�d�olt�st egy dolgoz� a Szent L�szl� K�rh�zban 2021. janu�r 5-�n. MTI/Kov�cs Tam�s
