A gazdasági teljesítményt kifejező mutatók és a mérvadó elemzések szerint Szerbia a jelenlegi hatalmi felállás eddigi időszakában kissé gyengébb eredményt mutatott fel a szomszédos országok átlagánál, egyes években ennek valamivel fölötte volt, más esztendőkben kissé alatta – összegezett a NIN hetilapnak Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára. Mint mondta, a NIN gazdasági indexe, melyet a fejlettségi szint, a gazdasági növekedés, az életszínvonal, a makrogazdasági stabilitás és más mutatók alapján számítanak ki, azt jelzi, hogy Szerbia 2022-ben a térség 8 országa között az utolsó előtti helyet foglalta el, nálánál csak Észak-Macedónia ért el gyengébb eredményeket. Az élen Horvátország áll 7,25-ös indexszel, második Bulgária (6,75), harmadik Bosznia-Hercegovina (6,25), negyedik Románia (6,13), ötödik Montenegró (5,38), hatodik Albánia (5,13), hetedik Szerbia (5,00), utolsó Észak-Macedónia (3,25).
Arsić szerint a NIN-index a gazdasági teljesítmény objektív és átfogó értékelésének fontos eszköze, ugyanis az utóbbi évtizedben gyakran előfordult, hogy „a hatalom ellenőrzése alatt álló médiumok részrehajlóan, olykor pontatlanul mutatták be Szerbia gazdasági eredményeit. A mutatók szelektív, elfogult megválasztásának célja az, hogy alátámasszák azt az előre megadott tézist, miszerint Szerbia a mostani hatalom idején a régióban a legjobb eredményeket éri el, melyek egyúttal a legjobbak az ország történetében” – figyelmeztetett Arsić. Példaként említette, hogy a hatalom az utóbbi években a nagy értékű, közvetlen külföldi beruházásokat domborítja ki, viszont nem beszél a beruházások összességéről, ami lényegesen fontosabb mutató, mert ettől függ a jövőben megvalósítható növekedés.
Más paraméterekről szólva hangsúlyozta, hogy a bruttó hazai termék növekedése alapján Szerbia 2012 és 2022 között jobb volt Horvátországnál, Észak-Macedóniánál és Bulgáriánál, viszont a régió többi öt országa Szerbiánál jobban teljesített. Hasonló eredményeket mutat az átlagbérek alakulása is: a környező országok felében nagyobbak voltak a keresetek, a másik felében kisebbek. Szerbia viszonylagos pozíciója ebben az időszakban kissé romlott, mert időközben Románia és Bulgária beérte, ugyanakkor Szerbia maga mögött hagyta Bosznia-Hercegovinát. Arsić véleménye: Ezek a mutatók „mélyen ellentmondanak a hatalmi propagandának, mely szerint Szerbia az utóbbi 10 évben a térség gazdasági vezetője”.
