A legtöbb szerbiai polgárnak már száz euróval magasabb a korábban igényelt lakáskölcsönének a törlesztőrészlete, mint a szerződés megkötésekor. Az elmúlt évben mintegy 150 ezer hitelezettnek emelkedett meg jelentősen a havi terhelése országunkban – írja a B92, hivatalos adatok elemzésére hivatkozva. Hozzáteszi: a legrosszabb hír azonban az, hogy a kamatok tovább növekszenek, és ezzel együtt szaporodnak a hitelezettek gondjai is.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint az euróhoz kötött lakáshitelek átlagos kamatlába tavaly áprilisban 2,66 százalék volt. Egy évvel később már 6,29 százalékra emelkedett, az idén májusban 6,47 százalékra, júniusban viszont 6,65 százalékra módosult – erősítették meg a kölcsönök drágulásának mértékét az országos központi bankból. A szakemberek szerint ez a 30 évre leszerződött 30 ezer eurós hitel esetében azt jelenti, hogy az elmúlt évben 65 euróval emelkedett a hitelezettek törlesztőrészlete, így jelenleg több mint 185 eurót tesz ki a havi terhelésük. Az ugyanilyen futamidővel elszámolt 50 ezer eurós kölcsönnél tavaly ilyenkor még átlagban nem egész 202 eurós törlesztőrészletet fizettek a bankok ügyfelei országunkban, ma viszont már csaknem 310 eurót vonnak le jövedelmeikből a pénzintézeteik: az ő esetükben már csaknem 110 eurós növekedésről beszélhetünk. Akik viszont 80 ezer eurós kölcsönre szerződtek a bankjukkal, azok immár 170 euróval többet fizetnek vissza havonta: a felvállalt 322,7 eurós törlesztőrészlet helyett az Euribor növekedése miatt most már átlagban 494,6 eurót fizettetnek meg velük a pénzintézetek.
SZERBIÁBAN SZINTE MINDENKIT ÉRINT A DRÁGULÁS
Az Euribor értéke már egy éve rohamosan növekszik. Jelenleg már csaknem eléri a 4 százalékot, a drágulások előtt azonban arra is volt példa, hogy negatív értékbe csúszott át. Évtizedekig minimális változások jellemezték, így nem csoda, hogy Szerbiában a lakáshitelek 99 százalékát változó kamatlábbal kötötték meg a bankok ügyfelei. Ez azonban jelenleg azt jelenti, hogy országunkban szinte az összes hitelezettet érintik a drágulások.
Európában ennél valamelyest jobb a helyzet, ugyanis sokkal többen kötöttek hitelszerződést fix kamattal, így az uniós országokban alacsonyabb az össz lakáshitelre elszámolt emelkedés aránya: áprilisban Olaszországban 4,17, Németországban 3,93, Ausztriában 3,83, Franciaországban pedig 2,62 százalékos drágulást mutattak ki az ingatlanvásárlás céljából megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozóan.
Az országos központi bankok adatai szerint a betétesek a jelentős drágulások ellenére is rendszeresen törlesztik hiteleiket. Ez a szerbiai hitelezettekre is vonatkozik, akiknek átlag 100 euróval emelkedett a havi terhelésük – állítják a szakemberek.
KÖZEL A HITELEZETTEK TŰRÉSHATÁRA
A hazai helyzet stabilitását Branko Živanović, a Belgrádi Bankakadémia tanára is megerősítette a B92-nek. A professzor információi szerint országunkban egyelőre mind a lakosok, mind a gazdasági személyek is rendszeresen teljesítik a bankok irányába vállalt kötelezettségeiket, és az ingatlanok vásárlása céljával megkötött szerződések alapján törlesztenek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindez hosszú távon is így marad: az Európai Központi Bank inflációmérsékelő intézkedésként emeli az Euribor értékét, és a kamatlábak növekedését a Szerb Nemzeti Banknak is követnie kell. Mindez azonban kihat a belibor értékére is, így az euróhoz kötött hitelek mellett drágulnak a változó kamatlábakkal megkötött dináralapú kölcsönök is. Mivel országunkban szinte az összes hitelezett a változó kamatlábak mellett döntött a szerződések megkötésekor, így a kamatlábak ilyen mértékű növekedése óhatatlanul veszélyezteti a visszafizetéseket – magyarázta a professzor.
Ugyanakkor kifejezte a reményét, hogy az év végéig a lakosok és a gazdaság is tolerálja a kölcsönök drágulását. Nehéz ugyanis felmérni, hogy még milyen mértékű emelkedést bírnak el a hitelezettek, de egy biztos: nem vagyunk messze az eladósodás határától – hangsúlyozta a bankakadémia tanára.
Nyitókép: (Illusztráció: pixabay.com)
