Megcáfolhatatlan adat, hogy az átlagfizetés jobban növekszik Szerbiában, mint amekkora az infláció – mondta tegnap Siniša Mali pénzügyminiszter a Szerbiai RTV műsorában annak kapcsán, hogy ismét a kormány döntött a jövő évi minimálbér nagyságáról. A Szociális Gazdasági Tanács ülésein ugyanis az idén sem tudtak megegyezni a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői.
Már a keddi ülés utáni nyilatkozatokból kiderült, hogy a kormány döntése alapján a legkisebb munkabér januártól 40.020 dinár lesz. A pénzügyminiszter már akkor hangsúlyozta, hogy 14,3 százalékos növelésről van szó, amely az eddigi legmagasabb. A tegnapi nyilatkozataiban kiemelte, hogy nehéz egyensúlyt találni a szakszervezetek és a munkáltatók között. A jelenlegi növelés 41 milliárd dinár, azaz 350 millió euró költséget eredményez a munkáltatóknak: ezt a terhet átvállalta az állam az adók és a járulékok csökkentésével.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
– Nem hozhatjuk a munkaadókat olyan helyzetbe, hogy a legalacsonyabb bér növelése miatt felmondásokat kelljen latolgatniuk. Januártól tehát 19.300 dinárról 21.712 dinárra növeljük a minimálbér adómentes részét, a nyugdíjbiztosítási járulékot pedig egy százalékkal csökkentjük. Válsághelyzet romlása esetén pedig a kormány nyitott az új tárgyalásokra – hangsúlyozta Mali.
AZ ÉLETSZÍNVONAL MEGŐRZÉSE A CÉL
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy megőrizze a lakosság életszínvonalát. Ellenőrzés alatt tartja az alapvető élelmiszerek árát, és a legalacsonyabb villanyáram- és gázárakat biztosítja Európában. Az átlagos infláció 11,5 százalékos, a jövő évi tervezett áremelkedés pedig 8,7 százalékos: ez azt jelenti, hogy a minimálbért nagyobb arányban növeltük az inflációnál, amit viszont nem mi okoztunk – utalt a pénzügyminiszter a járvány és az orosz–ukrán konfliktus gazdasági következményeire.
Mali bejelentette, hogy január 1-jétől a minimálbér mellett 12,5 százalékkal növelik a közszférában dolgozók bérét is, de a nyugdíjakat is emelik: november 1-jétől 9 százalékkal, január 1-jétől pedig további 12,1 százalékkal magasabb havi ellátmányra számíthatnak az idősek. A pénzügyminiszter kitért a Köztársasági Statisztikai Hivatal jelentésére is, miszerint Szerbiában 8,9 százalékos a munkanélküliség aránya, s ezt „történelmi minimumként" értékelte.
A legkisebb fogyasztói kosár és a minimálbér kiegyenlítésére vonatkozó kérdésre pedig elmondta, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz. A fogyasztói kosár ugyanis szociális kategória, a minimálbér viszont gazdasági – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: a legalacsonyabb munkadíj megállapítása a munkaadót arra kötelezi, hogy pénzügyi problémák esetén hat hónapig fizesse a meghatározott összeget alkalmazottjainak.
„A jól megállapított minimálbér tehát felfelé nyomja a fizetéseket" – magyarázta Mali.
MINIMÁLBÉRT FÉL ÉVIG FIZETHET A MUNKAADÓ
A kormánydöntést követően a szakszervezetek is felszólaltak: Ljubisav Orbović, a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a tárgyalások kimenetele „a harcmodor megváltoztatására" sarkallja a dolgozókat.
Ljubisav Orbović (Fotó: Beta)
– Az alkalmazottak nagy nyomást gyakorolnak a szakszervezetekre annak érdekében, hogy találjon megoldást a minimálbér jelentősebb növelésére. Nem tartjuk jónak az utcai tüntetéseket, de a tárgyalások kudarcba fulladtak, így más nem nagyon marad számunkra – mondta a K1 televíziónak adott szerdai nyilatkozatában a szövetség elnöke.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek már 2017-ben megegyeztek abban, hogy országunkban ki kell egyenlíteni a legkisebb fogyasztói kosár értékét a minimálbérrel. Az elmúlt négy évben ez nem történt meg, és az idén meghatározott minimálbér áll a legtávolabb a felvázolt tervektől. Reálisan ugyanis legkevesebb 50 ezer dinárból lehet összeállítani a létminimumot meghatározó csomagot. A szakszervezetek fenntartással kezelik azt a kormány által emlegetett adatot is, miszerint a lakosok csupán 25 százaléka él minimálbérből.
Orbović hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek felmérései szerint Szerbiában nagyon kevés a kollektív szerződés. A munkaadók még mindig nagy számban fizetik ki készpénzben a minimálbért, hogy kevesebbet kelljen adózniuk az államnak. Sok olyan munkaadóról is tudnak, akik már tíz éve csak a minimálbért fizetik ki alkalmazottaiknak annak ellenére is, hogy hat hónap után ehhez a szakszervezet beleegyezésére lenne szükség – mondta a munkavállalók képviselője.
Az elnök ugyanakkor felhívta a munkáltatók figyelmét a törvény betartásának jelentőségére, miszerint minimálbért kizárólag válsághelyzetben fizethetnek ki a munkaadók, és ezt is csak fél évig tehetik meg a szakszervezetek engedélye nélkül.
