Szerbia azok közé a közép- és kelet-európai országok közé tartozik, melyeket súlyosan érint a globális gazdasági válság, és amelyeknek egyre többe kerül a kölcsönök felvétele, de Belgrád helyzetét pótlólagosan súlyosbítja az Európától való, mind érezhetőbb politikai elszigetelődés amiatt, hogy nem hajlandó csatlakozni a Moszkva elleni szankciókhoz – írja a Financial Times (FT) nemzetközi gazdasági és pénzügyi napilap.
A cikk szerint Szerbia a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Egyesült Arab Emírségekhez fordult azzal a kéréssel, hogy segítsenek neki megküzdeni a hitelfelvétel mind nagyobb költségeivel, és ez csupán egy példája annak, milyen hatással vannak a gazdasági válság körülményei és a növekvő kamatlábak a kevésbé fejlett európai gazdaságokra. A londoni székhelyű szaklapnak az IMF illetékesei megerősítették, hogy Belgrád újabb készenléti (stand-by) hitelről szeretne tárgyalni. Ennek jóváhagyása – írja az FT – azt jelentené, hogy Szerbia számíthat az IMF segítségére, ha saját kötvényeit nem sikerül eladnia külföldi befektetőknek. A belgrádi hatóságok abban bíznak, hogy egy ilyen valutaalapi garancia megakadályozná a nemzetközi pénzpiacon való eladósodás költségeinek további növekedését, ugyanis az év eleje óta ezek a kiadások már több mint a háromszorosukra duzzadtak: két százalék alatti szintről hat százalékon felülire ugrottak. „Ha egy állam stabil, nincs szüksége készenléti hitelre. De talán jobb most egy kis alázatot tanúsítani, hogy biztosak lehessenek abban, hogy később nem kell majd 6 százalékon felüli kamattal átütemezni az adósságot" – értékelte Tamara Bašić-Vasiljev, az Oxfordi Egyetem közgazdásza.
Szerbia 2015-ben hároméves, 1,2 milliárd dolláros készenléti hitelszerződést kötött az IMF-fel, de nem hívta le ezeket az eszközöket – emlékeztet a Financial Times, majd arra is kitér, hogy Szerbia azt követően kezdeményezte az IMF-fel való tárgyalásokat, hogy az Egyesült Arab Emírségek már jóváhagyott neki egy egymilliárd dolláros kölcsönt, 3 százalékos kamattal. A cikkíró megállapítja, hogy Magyarország és Románia mellett Szerbia is azon közép- és kelet-európai országok sorában van, melyeket az utóbbi hónapokban erősen sújt a hitelek szédületes drágulása, ami főképp annak a következménye, hogy az amerikai központi bank, a Fed és az Európai Központi Bank jelentősen megemelte a jegybanki alapkamatot. Az adósság költségei ugyan egész Európában növekedtek, de a magasabb kockázati csoportba tartozó hitelfelvevők esetében, mint amilyen Szerbia is, ezek a költségek jóval gyorsabban nőttek. A hitelminősítő ügynökségek figyelmeztették Szerbiát arra, hogy köz- és bankszektora kockázatoknak van kitéve a külföldi valuta nagyarányú kiáramlása miatt. Ugyanakkor a Szerb Nemzeti Banknak meggyőződése, hogy a gazdasági bővülésre a legfőbb kereskedelmi partnerének számító Európai Unió gazdasági nehézségei is hatással vannak, az ukrajnai háború pedig növeli az inflációt, amely éves szinten elérte a 13,2 százalékot.
Az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása óta Szerbia politikai értelemben egyre inkább elszigetelődik Európától, mivel elutasítja a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz való csatlakozást. Szerbiáról szóló júniusi jelentésében az Európai parlament felszólította Belgrádot, hogy „vizsgálja felül az Oroszországgal való gazdasági együttműködését", Alekandar Vučić államfő azonban – miközben az ország folytatja az EU-hoz való közeledést – ragaszkodik az Oroszországgal kialakított diplomáciai csatornák megőrzéséhez – írja az FT, hozzátéve: a Valutaalap azt válaszolta Belgrád megkeresésére, hogy fel fogják mérni Szerbia gazdasági és pénzügyi állapotát, és ennek tükrében döntenek a pénzügyi szükségleteiről, valamint a helyzetnek megfelelő gazdaságpolitikáról.
