Szerbiában a videójáték-iparban 130 cég és 3 ezer munkás tevékenykedik: tavaly 125 millió euró jövedelmet valósított meg az ágazat – hangzott el tegnap azon a tanácskozáson, amelyen a szellemi tulajdonjog fejlesztéséről tárgyaltak a szakemberek. A Szerbiai Gazdasági Kamarában megtartott találkozó kiváló alkalom volt arra, hogy fejlesszék a meglevő lehetőségeket, és dolgozzanak azok szabályozásán – hangzott el a szemináriumon, amelyen 170 szakmabeli vett részt.
A tanácskozást a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) és az intellektuális tulajdon védelméért küzdő hazai intézmény szervezte meg. Az intézet munkája és szerepe rendkívül jelentős, hisz a videójáték-iparban hatalmas gazdasági erő és lehetőség van – mondta a találkozón Mihailo Vesović, a kamara stratégiai elemzéssel foglalkozó osztályának igazgatója.
– Változtatni és fejleszteni kell a hazai feltételeket, mert a világon az iparág már nem a tanulmányok köré csoportosul. A projektumok különböző platformokon keresztül valósulnak meg, és közvetlenül onnan is pénzelik őket. A probléma az, hogy az említett platformok nem fektetnek hangsúlyt a szellemi tulajdon megvédésére – hívta fel a figyelmet a szabályozás jelentőségére a szakember.
Kiemelte, hogy a gazdasági kamarán belül már létezik olyan szakosztály, amely az ágazattal foglalkozik. A szellemi tulajdon megvédésével foglalkozó hazai intézettel együttműködve pedig arra törekszenek, hogy a szerbiai szakembereknek biztosítsák a munkahelyeik megóvását és ötleteik megvédését. A kitartó munkájuk ugyanis megérdemli, hogy helyet kapjanak a videójátékok világtérképén – mondta a kamara stratégiai igazgatója.
A SZELLEMI TULAJDON AZ IPARÁG GERINCE
A szellemi tulajdon megvédését minél előbb fel kell zárkóztatni az iparág hihetetlenül gyors fejlődéséhez – mondta a találkozón Vladimir Marić, az intellektuális tulajdon védelméért küzdő hazai intézmény igazgatója. Felszólalásában kiemelte: a szellemi tulajdon a videójáték-ipar gerince, és nélküle nem létezhet.
– Manapság már teljes iparágak alapszanak a szellemi tulajdonon. A múlt század 70-es éveiben a nem anyagi jellegű tulajdon a vállalatok tulajdonának 17 százalékát képezte, mára azonban ez az arány 85 százalékra növekedett. Szerbiában a kreatív iparágak a bruttó hazai termék öt százalékát valósítják meg, az IT-szektor viszont a felét. A bíróságoknak és az állami hivataloknak tehát biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon hatékony védelmét ahhoz, hogy egyrészről fenntartsák a külföldi befektetők érdeklődését, másrészről viszont lehetővé tegyék a hazai szakemberek megmaradását és fejlődését.
Az intézmény igazgatója hangsúlyozta, hogy a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseknek a közemberek számára is érhetőeknek kell lenniük. A gazdasági kamara és az általa képviselt intézmény elsődleges feladata pedig az, hogy megváltoztassa a hazai vállalkozók felfogását. A szellemi tulajdonról ugyanis nem csak akkor kell gondolkodni, amikor a szabályozás hiánya miatt problémákba ütköznek a szakembereink – adott hangot álláspontjának Vladimir Marić.
MEGBECSÜLÉST A SZERBIAI ÚJÍTÓKNAK!
A tanácskozáson a videójátékok nemzeti egyesületének programigazgatója, Relja Bobić kiemelte: Szerbiában jelentős az iparághoz fűződő újító ötletek mennyisége. Példaként említette, hogy az elmúlt időszakban a hazai információ- és kommunikációtechnológiai ágazat három legnagyobb üzletkötése a videójátékokhoz kötődött.
– A szerbiai szakemberek 70 százaléka aktívan dolgozik a szellemi tulajdon fejlesztésén. Nagyon fontos, hogy az ezt szabályozó rendelkezések ne csak a termékekre, hanem a technológiai újításokra is vonatkozzanak – hívta fel a figyelmet a szakember. Beszédében kiemelte a Creative Tech Serbia kezdeményezést, amely a videójátékok mellett igyekszik más szellemi tulajdonon alapuló ágazat felölelésére is: a védelem fejlesztését kiterjeszti például a filmiparra és az posztprodukcióra is.
A videójáték-ipar világszinten átlagban 300 milliárd dollár jövedelmet valósít meg évente, és a kereslet egyre nő – utalt az ágazat jelentőségére Virag Halgand, a WIPO balkáni részlegének vezetője. Hangsúlyozta, hogy az általa képviselt szervezet gyakorlati tudást biztosít a szerbiai szakembereknek ahhoz, hogy az ágazatban világszinten is versenyképesek maradjanak. A nemzetközi szervezet képviselője a tanácskozás jelentőségét is kiemelte, amely „lehetővé tette a különböző országokból érkező szakemberek tapasztalatcseréjét, és ezáltal növelte a szellemi tulajdon védelmének lehetőségét a videójátékok iparágában".
