Szerbiának évente ötezer fiatal mérnökinformatikusra lenne szüksége – hívta fel a figyelmet Dejan Đokić, a Asseco SEE (ASEE) cég intézőbizottságának tagja. Délkelet-Európa egyik legnagyobb szoftvergyártójának képviselője szerint az országban már most 15 ezerrel kevesebb IT-szakember tevékenykedik, mint amennyire szükség lenne ahhoz, hogy a következő három évben Szerbia világszinten is versenyképes maradjon – mondta a szakember azon a konferencián, amelyen az IT-szektor munkapiacának kihívásairól tárgyaltak Belgrádban.
Ugyanitt elhangzott, hogy míg 2021-ben 48 ezer szerbiai mérnökinformatikus dolgozott az ágazatban, addig mára 53 ezerre növekedett a számuk. A hazai szakemberek kétharmada külföldi cégeknek dolgozik – mondta Đokić. Kiemelte, hogy a szerbiai vállalatoknak a legnagyobb nemzetközi cégekkel kell megküzdeniük a munkaerőért. A szükséges szakkáder biztosítása nagy kihívás, hisz éves szinten ötezer fiatalt kellene bevonzania az ágazatnak – mondta az ASEE képviselője.
Felszólalásában pozitívumként említette, hogy a szerbiai mérnökök túlnyomó többsége itthonról dolgozik a külföldi nagyvállalatoknak: sokan idehaza alapítanak családot, itt vásárolnak ingatlanokat és itt is adóznak. Tudásukkal és szakmai rátermettségükkel azonban más országok fejlődését segítik – utalt a hazai lehetőségek megteremtésének jelentőségére a szakember.
Đokić szerint jelentősen növelni kell a befektetéseket a hazai IT-ágazatban: az eddigi 730 millió eurós összeget legalább egymilliárdra kellene duzzasztani. Ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy a fiatal szakembereinket Szerbiában tartsuk, és hazai vállalatokban biztosítsunk számukra munkahelyet. Jelenleg ugyanis ötből négy ifjú tanulmányainak végeztével külföldi munkalehetőségek után kutat – mutatott rá a lesújtó statisztikára az ASEE vezetőségi tagja.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hazai IT-ágazatnak sokkal többet kell nyújtania a fiatal mérnököknek. Egyrészről megfelelő jövedelmet és minőségi munkafeltételeket kell biztosítaniuk számukra, de fejlődőképes projekteket és kilátásokat is fel kell kínálni ahhoz, hogy a már képzett ifjak hazai cégnél helyezkedjenek el. Másrészről viszont az államnak is oda kell figyelnie a fiatal tehetségekre: sokkal fejlettebb oktatási rendszerre van szükség, amely már az egyetemi éveik során bekapcsolja a fiatalokat a gyakorlatba, és ezzel kirajzolja számukra azt az utat, amelyet a tanulmányaik befejezése után követhetnek. Biztosítani kell számukra azt a jövőképet, amely idehaza tartja őket – mondta Đokić.
A fiatal szakemberek ugyanazokat a feltételeket várnák el a hazai cégektől, amelyeket a külföldiek is biztosítanak számukra: egyéves alkalmazást követően jelentősen nagyobb fizetést, rugalmas munkaidőt és az otthoni munkavégzés lehetőségét, de a számukra megfelelő időszakokban szabadnapokat is. Elvárásaik reálisak, hisz a felsorolt feltételeket a külföldi munkaadók biztosítják számukra – hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette: a világ 60 országában tevékenykedő ASEE vállalat például különböző „javaslatcsomagokat" ajánl az alkalmazottaknak arra vonatkozóan, hogy milyen feltételeket biztosíthatnak számukra a cégnél. A alapcsomagban a korszerű technológia és a kielégítő jövedelem mellett érdekes projektumokat kínál számukra, biztosítja a továbbképzés és a csoportos munkavégzés lehetőségét is. Emellett magán egészség- és nyugdíjbiztosítást fizetnek az alkalmazottaik után, de a vállalat keretében étterem, edzőterem és masszázsszalon is működik – sorolta a cég által biztosított feltételeket és lehetőségeket a képviselő. Kiemelte: több százezer eurót kell rászánnia a vállalatnak arra, hogy az egyetemet végzett fiatal mérnökből szakmailag elismert, csúcsteljesítményű munkaerőt teremtsen. A komolyan kitervezett fiatalítás jelentős befektetéseket feltételez, amely évek alatt ugyan, de kamatostul megtérül a cégnek – hangsúlyozta Đokić.
