A Szerb Nemzeti Bank Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén 50 bázisponttal 4 százalékra emelte a jegybank irányadó alapkamatát. Ez volt a jegybank egymás utáni hetedik kamatemelése; az idén április óta összesen 300 bázisponttal növekedett a jegybanki alapkamat. A döntés magyarázatában a központi bank hangsúlyozta, azt szeretné elérni, hogy az infláció mihamarabb csökkenő irányzatot vegyen, és visszatérjen a korábban tervezett keretek közé. A számítások szerint az évközi infláció valószínűleg szeptemberben érte el csúcspontját, és az év végére várhatóan a mostaninál alacsonyabb szinten lesz, majd a pénzhígulás csökkenése jövőre is folytatódik. A jegybank végrehajtó testületének következő kamatdöntő ülése november 10-ére várható.
Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára a Tanjugnak úgy nyilatkozott, hogy az irányadó kamat növelésével a Szerb Nemzeti Bank közvetve azt üzente a pénzpiaci ügyletek minden résztvevőjének, hogy a következő időszakban az eddiginél valamivel drágábbak lesznek a hitelek. „Ha valaki 100.000 dinár kölcsönt tervezett felvenni, most valószínűleg csak 80.000 dinárt fog kérni, amivel beleszól valakinek a nyereségszámításába, és ez az aggregált kereslet kihat az infláció további alakulására” – magyarázta a bankszakértő, hozzátéve, hogy Szerbiában most 13,1 százalékos az infláció, de nemcsak nálunk, hanem az egész világon kétszámjegyű. A jegybanki alapkamat emelése egyik módja az infláció megfékezésének és rendes mederbe terelésének, ami 1,5–4,5 százalék.
Vasić azt mondta, nagyon valószínű, hogy a jegybanki kamat emelkedésével együtt enyhén növekednek a felvett kölcsönök törlesztőrészletei is, amit kevésbé fognak megérezni azok, akik a visszafizetés végén járnak, mint azok, akik nemrég verték magukat adósságba valamelyik banknál. Egy 30.000 eurós lakáshitel esetében ez havi 20-30 eurós többletkiadást jelent.
