A világ takarékpénztárainak képviselői 1924 októberében egy, Milánóban megrendezett nemzetközi konferencián határoztak úgy, hogy a jövőben október utolsó munkanapját a takarékosság világnapjaként ünneplik. Ezen a rangos értekezleten Európa, Ázsia és Ausztrália 28 országának, takarékpénztárainak a küldöttei vettek részt, és hozták meg a döntést. Azóta is minden országban a bankszakmában dolgozók számára piros betűs ünnep október 31-e, vagyis e hónap utolsó munkanapja, s a lehetőségeikhez mérten igyekeznek különböző kedvezménnyel kedveskedni az ügyfeleknek, és persze magukhoz csábítani minél több érdeklődőt.
Szerbiában október 31-én, a takarékosság világnapján kezdődik a takarékossági hét, amely november 7-éig tart, s ezen a héten a Szerbiai Nemzeti Bank és számos ügyviteli bank országszerte igyekszik kedvezőbbnél kedvezőbb feltételek mellett takarékosságra bírni a lakosságot. Azzal győzögetik az ügyfeleket, hogy a pénznek a legbiztosabb helye a bankban van, és akkor érdemes takarékoskodni, ha az kamatozik is. Így igyekeznek rábírni az embereket arra, hogy minden felesleges dinárjukat vagy valutájukat a bankban tárolják és kamatoztassák.
Nézzük, mit mutatnak az adatok, mennyire voltak takarékosak Szerbia polgárai az elmúlt évek során. A lakosság takarékbetétje 2001-ben 348,3 millió eurót tett ki, ekkor még nem nagyon bíztak a bankokban, hiszen élénken élt bennük a 90-es évek rossz tapasztalata. Következő évben, 2002-ben, megduplázódott az összeg, ugyanis 78,7 millió euró volt lekötve a bankokban, 2003-ban 1 milliárd eurónyi összeg, 2004-ben 1,4 milliárd euró, 2005-ben a takarékbetétek összege meghaladta a 2 milliárd eurót, 2006-ra ez 3,3 milliárd euróra duzzadt. Az összeg 2007-ben tovább növekedett 5,1 milliárdig, míg a válság begyűrűzésekor, 2008-ban, 5,8 milliárd eurót tett ki. Mivel igazából csak tavaly novemberben tudatosodott a lakosságban a gazdasági és pénzügyi válság megjelenése, így tavaly, a takarékossági hét idején még sokan úgy döntöttek, hogy lekötik a megtakarított pénzüket, viszont egy–másfél hónapra rá a legtöbb betétes meggondolta magát, felbontotta a lekötést és kikérte pénzét a takarékpénztárakból. Ennek következményeként – a Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint – az idei év első kilenc hónapjában mindössze 530 millió eurót tartottak nyilván a bankokban takarékbetétként, ebből kiderül, hogy a betétesek 2008 végén és az idén januárban legalább 1 milliárd eurót felvettek a bankokból.
A szakemberek bizakodva tekintenek a takarékossági hét elé, a bankárok arra számítanak, hogy minden eddigi rekordot megdönt a bankokban elhelyezett pénzösszeg nagysága. Ezt legkorábban november vége felé tudhatjuk meg. Egy biztos, az állam megtette a tőle telhetőt tavaly januárban, amikor is 50 ezer euróért vállalta a takarékbetétek utáni szavatosságot abban az esetben, ha a bankok tönkremennének, és talán ennél is kecsegtetőbb lépésként megszüntette a takarékbetétek utáni adót. Bizonyára serkentőleg hatna a polgárokra, ha tudnák, hogy jövőre sem kell adót fizetniük a takarékbetét után, sem akkor, ha dinárban takarékoskodnak, és akkor sem, ha euróban tartják megtakarított pénzüket, viszont erről egyelőre bölcsen hallgatnak az államatyák. A jelenleg érvényben lévő döntés szerint az adómentesség csak december 31-éig érvényes, a jövőre vonatkozólag még semmilyen határozat nem született.
