Több mint másfél hónapja annak, hogy az energiaügyi minisztérium áramtakarékossági ajánlásokkal fordult az államigazgatási szervekhez, az önkormányzatokhoz, a vállalatokhoz és a háztartásokhoz. A háború miatt előállt bizonytalanságban észszerű áramhasználatra intett mindenkit, hogy az őszi-téli időszakban minél kevesebb áramot kelljen külföldről behozni, maradjon pénz kőolajra, gázra. A családokat külön részletes utasítással látta el a spórolási módszereket illetően, és nem kevesen vannak, akik igyekeznek is kevesebb kilowattot elhasználni, annál is inkább, mert cserébe az állam kedvezményeket helyezett kilátásba. Az első lépések között volt a középületek, hidak és más létesítmények díszkivilágításának lekapcsolása, és sokan megmosolyogták azt, hogy az államfő az elnökségi épületben kikapcsolt egy hűtőszekrényt (is). Novemberben bizonyára lesz adat arról, mennyit sikerült októberben megspórolni, az azonban máris világos, hogy az általános takarékosság sikeréhez a városok legforgalmasabb helyei, a napról napra zsúfolt, általában 22 óráig nyitva tartó bevásárlóközpontok nem fognak hozzájárulni. Még csak nem is ígérnek semmit. Nem azért, mert nem ők idézték elő a szűkös áramhelyzetet, mint ahogyan a lakosság sem oka ennek, hanem egyszerűen azért, mert ez nekik nem fizetődik ki, üzletpolitikájuknak nem felel meg.
A közszolgálati televízió munkatársai a téma kapcsán jó néhány fővárosi üzletközpontot kérdeztek meg, és mindenhol hasonló választ kaptak. „Nálunk a délutáni órák és a hétvégék a legforgalmasabbak. Abszolút ellenezzük a munkaidő lerövidítését, mert szerintünk ezzel semennyi áramot nem takarítanánk meg” – mondta Aleksandar Bojić, az egyik belgrádi bevásárlóközpont menedzsere. Egy másik szupermarket igazgatója, Nemanja Savčić azt emelte ki, hogy ezek a plázák az (üzlet)emberek kedvelt találkozó- és gyülekezőhelyei, tehát evidens, hogy a munkaidő takarékossági megfontolásból történő lerövidítése nagyobb kárral járna, mint haszonnal.
Az üzletközpontok legnagyobb áramfogyasztói a hűtő- és fűtőberendezések, a havonta elhasznált villamos energia 80 százalékát ezek nyelik el, és egy-egy ilyen csodálatosan kivilágított nagyáruházban havi 10 és 18 millió dinár közötti összegre szólnak a villanyszámlák. „A megvilágítás nem nagy tétel, modern világítótesteket, energiatakarékos LED-lámpákat szereltünk fel. Jönnek az ünnepek, nem mondunk le a teljes díszkivilágításról, mert az egész rendszer annyi áramot fogyaszt, mint mondjuk 3-4 nagy háztartási gép, tehát nem érdemes lekapcsolni” – mondta Bojić.
A koronavírus-járvány idején a gyakori bezárás és a rövidített munkaidő miatt a bevásárlóközpontok nagy anyagi veszteségeket könyveltek el, újabbakra pedig, mint mondják, nem készültek fel. Nagy többségük külföldi vállalatok és beruházási alapok kezében van, melyek termékeny talajra találtak Szerbiában, és ezt igyekeznek maximálisan kihasználni (amíg tehetik).
