A szerbiai gazdaság célja, hogy innovációkon és új technológián alapuljon – mondta Ana Brnabić kormányfő a Biotechnológia jövője elnevezésű konferencián. A kétnapos nemzetközi találkozót a szerb állam és a Világgazdasági Fórum (WEF) szervezte meg Belgrádban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával. A konferencián 20 ország képviselői vesznek részt.
Nyitóbeszédében a szerb kormányfő hangsúlyozta: Szerbia célja, hogy Európában felismerjék a biotechnológia, a biomedicina és bioinformatika területén elért fejlesztési eredményeket. Brnabić kiemelte, hogy országunk az elmúlt 6-7 évben sokat tett a fejlődés érdekében, és „megváltoztatta magát”. A kormányfő a találkozót egy hosszú és gyümölcsöző közös utazás kezdeteként értékelte.
A szerb állam korábbi közleményében hangsúlyozták, hogy a konferencia a jövőben lehetőséget biztosít arra, hogy évente találkozzanak az országunkban kialakuló, új biotechnológiai közösség tagjai. Ez pedig „Szerbiát az új technológiák, tudományok és innovációk országává formálja” – írták a közleményben, amelyben kiemelték annak a központnak a jelentőségét is, amelyet a szerb állam a Világgazdasági Fórummal együtt alapított meg.
ÚJ KÖZPONTOT ALAPÍTOTTAK
A Negyedik ipari forradalom központja biotechnológiai és biomérnöki fejlesztésekkel, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásával foglalkozik az egészségügyben – ismertette a nemrégiben alapított központ céljait Jelena Bojović, az intézmény igazgatója.
– A központ képezi azt a közös platformot, amelyen keresztül a magán- és a közszféra, illetve a tudományos közösségek párbeszédet folytathatnak. A három terület kommunikációja biztosítja ugyanis azt, hogy közösen rajzoljuk ki a biotechnológia jövőjét Szerbiában – mondta az igazgató.
Bojović példaként azt a folyamatot említette, amikor szuperszámítógépek segítségével dolgozzák fel azt a hatalmas mennyiségű adatot, amelyek alapján az egészségügyi rendszerek fejlesztéseit tervezik. A mesterséges intelligencia nélkül szinte lehetetlen tízévnyi laboratóiumi eredményt is elemezni úgy, hogy világossá váljon, hogyan változott az adott időszakban egy beteg állapota – sorolta a példákat azokra a célkitűzésekre az igazgató, amelyeket a Negyedik ipari forradalom központján keresztül teljesítenek a jövőben.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEKEN A HANGSÚLY
A központ munkája mellett a konferencián bemutatják a genetika és a biotechnológia terén elért hazai eredményeket, de szó esik a bioinformatikáról és a biomérnöki szakterületről is. A szakemberek tárgyalnak a közpolitika és a tudományos eredmények összehangolásáról és alkalmazásuk lehetőségéről is – tért ki a találkozó programjára Bojović.
A Tanjugnak adott nyilatkozatában a konferencia egyik legkiemelkedőbb előadójaként George McDonald Church amerikai genetikust, molekuláris mérnököt, vegyészt említette, aki a Harvard Egyetem professzoraként utazott a szerb fővárosba. A találkozón aláírják azt a szerződést is, amely az amerikai ROS vállalat, illetve a molekuláris genetikával és génsebészettel foglalkozó szerbiai intézet együttműködését alapozza meg – emelte ki az igazgató.
Ugyanakkor hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy a nemzetközi konferencia Belgrádban zajlik. Ezzel ugyanis országunk lehetőséget ad arra, hogy az itt összesereglett 20 ország képviselete megalapozza a közös kommunikációt és együttműködést – mondta Bojović.
