A Tartományi Képviselőház mára összehívott ülésén egyetlen napirendi pont szerepel, mégpedig a Vajdasági Nagyberuházási Alap elszámolásáról szóló jelentés megvitatása a szervezet alakulása óta, azaz 2006. december 12-étől napjainkig, avagy 2009. november 10-éig.
A Vajdasági Nagyberuházási Alap igazgatója, Momčilo Milović visszatekintve a hároméves tevékenységre arról számolt be a minap a Tartományi Képviselőház illetékes bizottságai előtt, hogy 2008 áprilisa óta nem kevesebb mint 1698 projektumot tudtak pénzelni, ami anyagilag Vajdaságnak 50,8 milliárd dinárt hozott. Tevékenységük során támaszkodni tudtak a Nemzeti Beruházási Tervre is, innen 28,5 milliárd dinár került a kasszájukba. Állítása szerint Vajdaság mind a 45 községének a fejlődését pénzelték, így mára nem létezik egyetlen egy olyan vajdasági helység sem, ahol a megkezdett projektumok megvalósításához ne járultak volna hozzá. Körzetekre bontva a következő helyzet alakult ki: Nyugat-Bácska körzetben 95 projektumhoz láttak hozzá, amire 2,6 milliárd dinárt költöttek, a dél-bánáti körzetben 137 projektumot kezdtek el, erre 4,3 milliárd dinár ment el, észak-bánáti körzetben 132 projektum 3,3 milliárd dinárba került, az észak-bácskai körzetben 95 projektum valósult meg 2,3 milliárd dinárért, Közép-Bánátban 89 projektumra 3,9 milliárd dinárt szántak, a szerémségi körzetben pedig 145 projektumra 3,9 milliárd dinárt költöttek. A legtöbb pénz a dél-bácskai körzetbe került, ugyanis ott 292 projektumra 9,7 milliárd dinárt költöttek el. Ezt az igazgató azzal indokolta, hogy Dél-Bácskában az önkormányzatok mutattak legnagyobb felkészültséget és befogadókészséget a projektumok műszaki dokumentációjának kivitelezésére és a legtöbbet tevékenykedtek ennek érdekében. Viszont hozzáfűzte azt is, hogy a szóban forgó összegbe nemcsak a helyi beruházásokat számították be, hanem a más forrásokból finanszírozott projektumokat is, egyebek között a sürgősségi központ létrehozása vagy a Vajdasági Klinikai Központ körüli munkálatok befejezését. Ez utóbbiak 2,2 milliárd dinárt emésztettek fel.
Állítólag a szóban forgó beruházási alap különösen odafigyelt a fejletlenebb vidékek megsegítésére, s ebből a célból 35 projektumot valósítottak meg. Így jutott pénzhez Begaszentgyörgy község is, amely 1,2 milliárd dinárt kapott, évi költségvetésének az 5,5-szeresét. De ugyanígy például Opovo község is szép pénzre tett szert, az évi költségvetésnek a négyszeresét kapta, Kishegyes és Szenttamás pedig háromszorosát az évi költségvetésnek.
A Vajdasági Nagyberuházási Alapot az ellenzék három éven át azzal vádolta, hogy nem készítették el a beruházásról szóló jelentést, hogy nem teszik hozzáférhetővé a beruházásról szóló adatokat, vagy nincs kellő ellenőrzés a pénzelések terén, de nem mellékesen olyan támadások is érték, hogy a hatalmon levő pártokhoz közel álló községekbe sokkal több pénzt ruháztak be. Az igazgató ezekre oly módon igyekezett válaszolni, hogy az infrastrukturális beruházások során nem kaphat helyet a politika, a párthovatartozástól függetlenül kell fejleszteni az önkormányzatokat, a vidéket, s mindazokat a községeket, ahol lemaradás tapasztalható. Arra a dilemmára pedig, hogy csak azokat a községeket támogatják, ahol a Demokrata Párt van hatalmon, a kételyek eloszlatására a Sremska Mitrovica-i példát hozta fel, ahol az ellenzék vezeti a községet, mégis az eltelt két esztendőben 1,1 milliárd dinárt ruháztak be, holott a szóban forgó községnek az évi költségvetése 1,3 milliárd dinárt tesz ki.
A jövőre nézve a Vajdasági Nagyberuházási Alap igazgatója elárulta, hogy útépítésre kívánnak nagyobb összeget fordítani a román határ irányában, a Nagybecskereken keresztül folytatott útépítést kívánják pénzelni, ezenkívül az Újvidék és a Šabac közötti útvonalat.
