Csütörtökön az újvidéki Master Központban a Vajdasági Gazdasági Kamara közgyűlése megtartotta évzáró ünnepi ülését, melyen részt vett Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, Saša Vlaisavljević, a Szerbiai Gazdasági Kamara alelnöke, valamint Nikola Stojšić, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke, és a kamara más tisztségviselői. Nikola Stojšić az ülés kezdete előtt az újságíróknak elmondta, minden év végén tartanak ilyen jellegű ülést, melynek célja a jövő évi tervek megbeszélése, és az azokkal kapcsolatos döntések meghozása.
Ismeretes, hogy ebben az esztendőben a gazdaság visszaesése volt meghatározó, s mindannyian reméljük, hogy jövőre valóban bekövetkezik az, amit a szerb kormány a napokban beharangozott – a gazdasági mutatók legalább minimális szintű emelkedése – mondta Stojšić. Az év talán legnagyobb eredménye az, hogy az új statútum elfogadásának köszönhetően a tartomány hatásköre mintegy 150 olyan, elsősorban a gazdaságot érintő területtel bővült, melyek nagyban hozzájárulhatnak Vajdaság gazdaságának fejlődéséhez. Ebben a gazdasági kamara szakemberei is aktívan részt kívánnak venni. Éppen az újonnan előállt helyzet miatt hívták meg az ülésre Egeresi Sándort, hogy ismertesse a statútum adta lehetőségeket. A kamara és a Vajdasági Végrehajtó Tanács korábban aláírt hosszú távú együttműködési egyezménye szavatolja az együttes fellépést azon helyzetek esetében, melyek azt megkívánják. Jövőre is úgy kell tevékenykedni, hogy egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy nem a gazdaságot kell a kamara szolgálatába állítani, hanem a kamarát a gazdaság szolgálatába – állapította meg a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke.
Az ülésen Egeresi Sándor a statútum kapcsán hangoztatta, hogy történelmi pillanatnak nevezhetjük annak elfogadását, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Európához való közeledés felgyorsításában, és ezzel együtt a gazdasági folyamatok serkentésében is kulcsfontosságú az elfogadott statútum szerepe. Egeresi elmondta, a gazdasági válság idején, s azon túl is, fontos a gazdaságot meghatározó erőforrások ésszerűbb kihasználása. „Mi, sajnos, a fogva tartott erőforrások társadalma vagyunk, a statútum azonban új stratégiák meghatározását teszi számunkra lehetővé” – jelentette ki a képviselőház elnöke. Kiemelte továbbá a lényegi decentralizáció jelentőségét, amit a fejlődés és a magasabb életszínvonal előfeltételének nevezett. Megteremtődött a feltétel egy vajdasági fejlesztési bank megalapításához és a területfejlesztési tervek elkészítéséhez. Vajdaság rendelkezik az energetikai és turisztikai szempontból is jelentős Fruška gora Nemzeti Park alapítójogával, és ezzel mindenképp élni kell. Egeresi kifogásolta, hogy még nem jött létre a vajdasági statisztikai hivatal, s reményét fejezte ki, hogy erre is hamarosan sor kerül.
A kamara ülésének folytatásában vita nélkül elfogadták a 2010. évi programtervet és a Dušan Vučičević által prezentált 2010-es költségvetési tervezetet. Ez utóbbi meghatározza, hogy a kamara jövőre 215,25 millió dináros keretösszegből működik, a kiadások 172 millió dinárt tesznek ki, és körülbelül 43 millió dinárt tudnak megtakarítani, amire – Vučičević szerint – nagy szükségük lesz 2013-ban, amikor megszüntetik a tagsági díjat, mely jelenleg a kamara bevételének 80 százalékát biztosítja. Hozzátette, szükséges egy új költségvetési modell mielőbbi kidolgozása, hogy a 2013-ban bekövetkező bevételhiány okozta gondokat idejében át tudják hidalni.
