Még 2011 novemberében elkészült a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonal felújítására vonatkozó első megvalósíthatósági tanulmány, mely a Magyar Államvasutak által 1885-ben lerakott sínek rekonstrukcióját irányozza elő. A kezdeményezés megvalósítása teljes egészében a Magyarország és Szerbia közötti határon átívelő együttműködés (IPA-program) keretei között, pontosabban a szegedi Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség (DKMT) és a tartományi kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkársága – jelenleg, az új kormány létrehozását követően: tartományi gazdasági, munkaügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárságnak hívják – közötti együttműködés révén zajlik. A megvalósíthatósági tanulmány projektumának bemutatása során elhangzott: szégyennek számít, hogy a Szabadka és Szeged közötti negyven kilométeres szakaszt két és fél órába telik megtenni, ezért a kezdeményezők úgy döntöttek: változtatnak a helyzeten, hisz bizonyára kifizetődik majd egy ilyen vállalkozás ebben a régióban is, ha a hasonló elképzelések mindenütt kifizetődtek az eddigiekben Európa-szerte. A megvalósíthatósági tanulmány el is készült, ötvenezer eurót fizetett érte a tartományi kormány, míg a költség nagyobbik részét, 338 ezer eurót az uniós program kereteiből fedezték.
Az IPA-program soron következő, vagyis jelenlegi ciklusában jutottak el a projektum részvevői addig, hogy aláírják a követkő nagy lépés megtevéséről szóló szerződést: december végén a DKMT és a tartományi gazdasági titkárság képviselői a vasútvonal ötlettervének kidolgozását finanszírozó projektum részleteiben egyeztek meg. A HUSRB railway projektumként is emlegetett vállalkozás, a gazdasági titkárság által kiadott közlemény szerint, összesen 1,65 millió euróba fog kerülni. A szerződésbe foglaltak szerint az IPA-program révén az Európai Unió a szerbiai partner költségeinek a 85 százalékát fedezi, azaz 1,26 millió euróval járul ahhoz hozzá. A titkárságnak 222,5 ezer eurót kell összesen elköltenie majd.
– A vajdasági kormány az egyik legfontosabb feladataként kezeli a Szeged és Baja közötti vasútvonal kiépítési tervét, a szakasz jelentős része Szerbiában található. Örülünk annak, hogy az IPA-program által jóváhagyott anyagi eszközök révén meggyőződhettünk róla: nemzetközi szinten is fontos projektumról beszélhetünk. Mos már ott tartunk, hogy néhány nappal ezelőtt az ötletterv megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló szerződést is aláírtuk a DKMT képviselőivel – mondta el lapunknak Miroslav Vasin gazdasági, munkaügyi és nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár.
MODERN VASÚTHÁLÓZAT VÉRKERINGÉSÉBEN
Vasin beszámolója szerint abban is megegyeztek, hogy a munkálatok megkezdését követően elsőként a Szeged és Szabadka közötti vasútvonalon folynak a munkálatok, s a következő fázisban látnak majd hozzá a Szabadka és Baja közötti szakasz kiépítéséhez.
– A projektumot mindvégig prioritásként kezeljük majd, s remélem, hogy az előirányzott periódusban befejeződnek a munkálatok is. Ez a vasútvonal azért különösen jelentős, mert Szerbiát a nagy európai vasúti közlekedési irányvonalakkal kapcsolja tulajdonképpen össze. Léteznek viszont még más tervek is. Ha sikerülne ezzel a projektummal együtt megoldanunk a Szeged–Nagykikinda–Temesvár gyors vasútvonal kiépítésének európai finanszírozását is, akkor okkal mondhatnánk el azt, hogy Vajdaságnak és Szerbiának ezt a részét sikeresen bekapcsoltuk a modern európai vasúthálózat vérkeringésébe – fogalmazott Vasin.
Véleményének adott hangot, hogy a délebbre eső régiók fejlődését ugyanúgy szolgálnák ezek a projektumok, mint az érintett régió előbbre jutását, hiszen ezek számára is gyorsabb, jobb összeköttetést jelentene a személy- és teherszállítás terén az európai úti célokkal.
HAT ÉV, TIZENNÉGY ÉV...
A nemrégiben aláírt HUSRB railway terv lehetővé fogja tenni a részletes főprojektum kidolgozását, s azt, hogy végül annak ismeretében megadják az engedélyt a kivitelezési munkálatok megkezdésére is. Az együttműködő felek megegyeztek abban is, hogy magában a kivitelezésben egyaránt szerepet vállalnak a magyar és a szerb vasúti vállalatok. Az ötletterv elkészítésének projektuma február elsején startolt, s 2014. július 31-én jár le a kidolgozás határideje.
Egyelőre nehéz lenne megmondani, mikor jön majd el az a nap, amikor az újonnan lefektetett síneket használatba is helyezik. Az első megvalósíthatósági tanulmány két lehetőséget vázolt fel. Az egyik szerint csupán 2027-ben következhet majd be az első utazás ideje, amennyiben 160 kilométeres óránkénti sebességgel történő közlekedést lehetővé tevő infrastruktúrát építenek ki. A valamivel lassúbb infrastruktúra „már” 2019-re elkészülhet. Egy biztos: még jó néhány évig be kell majd az utasoknak érniük a jelenlegi „szégyenletes” közlekedési viszonyokkal.
