A közös európai valuta bevezetése óta soha nem volt ilyen kedvezőtlen a dinár árfolyama, mint manapság. Az árfolyamrekordok nap mint nap megdőlnek, tegnap már a Szerbiai Nemzeti Bank 97,43 dináros középáron váltotta az eurót. Lássuk, hogy a hazai pénzügyi világ eminens képviselői mivel magyarázzák a dinár ilyen méretű elértéktelenedését.
Egyre több a spekuláció, elemzés, melyek megpróbálnak választ adni a megválaszolhatatlannak tűnő kérdésre: mi okozhatta mindezt? Egyesek a nemzeti bank pénzpolitikájában, mások a szerb kormány döntéseiben találnak kivetnivalót, az említett két „bűnbak” illetékesei pedig folyamatosan hárítják el magukról, olykor a másikra, a felelősséget. Diana Dragutinović pénzügyminiszter a tegnapi Novostinak azokra a vádakra reagálva, melyek szerint az euró drágulását a költségvetésből finanszírozottak kifizetése okozta, elmondta, a dinár gyengülése már október végétől megfigyelhető, amikor még 93 dinár alatt volt az euró értéke, s nem a költségvetés átütemezését követő kifizetések váltották ki a jelenlegi helyzetet. Mint mondta, az árfolyam már december közepén elérte a 96 dináros szintet. Szeptember és november között az állami költségvetés hiánya rekordnagyságú, hárommilliárd dinárt tett ki, melyet fedezni kellett valahogyan, ebből kifolyólag a dinár gyengülését egyáltalán nem lehet összefüggésbe hozni a pénzügyminisztérium politikájával – magyarázta Dragutinović pénzügyminiszter. Pozitív fejleményként említette, hogy az éves deficit mégis kisebb lett az átütemezés során tervezettnél, hiszen míg 105 milliárd dinár hiánnyal számoltak, az évet mégis sikerült 93 milliárdos mínusszal zárnunk. A miniszter úgy értékelte, csupán a következő kifizetések befolyásolhatták a devizapiacot és ezzel együtt a dinár árfolyamának hanyatlását: az útépítőkkel szembeni hárommilliárd dinárt kitevő adósságok rendezése, a gazdasági minisztérium piacserkentő intézkedései és az új nátha elleni védőoltásra költött pénzeszközök. Összesen mintegy 5-6 milliárd dinárról van szó, és ez messzemenően nem tud kihatni az árfolyamra akkora mértékben, mint maga a pénzforgalom – jelentette ki Diana Dragutinović. A Szerbiai Nemzeti Bank tekintélye a leglényegesebb eleme a stabil árfolyam megteremtésének – tette hozzá.
Radovan Jelašić bankkormányzó az előállt helyzetért azokat a cégeket tette felelőssé, melyek rövid idő leforgása alatt nagy mennyiségű devizát vásároltak fel, hogy adósságaikat törleszteni tudják, s emiatt megnövekedett az euró iránti kereslet a pénzpiacon. Ugyanakkor Bojan Marković kormányzóhelyettes abban látja a probléma lényegét, hogy az állam a Nemzetközi Valutaalaptól kapott devizát dinárra váltotta át, ennek felhasználásával különféle kifizetéseket bonyolított le. A dinárra váltott deviza most a nemzeti bank devizatartalékát képezi, vagyis az állam számlája helyett a nemzeti bank számláján van. Csak összevetésképp: a szerbiai bankközi devizapiacon naponta 50 millió euró körüli pénzforgalmat bonyolítanak le, az IMF-től kapott pénz pedig 434 millió eurót tesz ki.
A Szabad Piac Központnál a minap úgy értékelték, hogy az árfolyam ilyen arányú változását csakis pénznyomtatás okozhatta. Miroslav Prokopijević, a központ igazgatója azon a véleményen van, hogy a nemzeti bank által elvégzett pénzváltás semmiképp sem hathatott ilyen mértékben, s szerinte az új bankók nyomtatása vezetett a dinár gyengüléséhez. Ivan Nikolić, a Gazdasági Intézet munkatársa is egyetért azzal, hogy nem az euró átváltása okozta a gyengülést, mert szerinte az, hogy a központi bank dinárt vett, legfeljebb erősítette volna a dinár árfolyamát, de semmiképp sem gyengíthette.
Amíg a szakemberek találgatnak, a polgárok egyre nehezebb helyzetben vannak, hiszen amellett, hogy többet kell adniuk az euróért, többet kell majd a felvett, devizához kötött hitelek havi részleteinek törlesztésére is fordítaniuk, miközben szembe kell nézniük a bérek és a nyugdíjak elértéktelenedésével.
