Az optimisták abban reménykednek, hogy sikerül megúszni egy durva recessziót a világ országainak többségében, sőt a sokfelé egyre nagyobb gondot okozó infláció is szép lassan mérséklődik. A pesszimisták azonban ennek az ellenkezőjét állítják.
Egyre több szakember, nemzetközi szervezet és kutatóintézet is úgy ítéli meg, hogy komoly bajok fenyegetik a világgazdaságot. Szerintük nemcsak a recesszió köszönthet be több, kulcsfontosságú országba, így az Egyesült Államokba és Németországba, hanem globális pénzügyi összeomlás is bekövetkezhet, amit szinte mindenki meg fog érezni, rosszabb esetben szenvedni.
Egyéb kockázatok is léteznek a már megtapasztalt energiaválság, az emelkedő kamatok, a háztartások, cégek és államok egyre nagyobb eladósodottsága mellett. Sőt újabbak is körvonalazódnak (így a pénzügyi rendszerek és ellátási láncok felbomlása), amelyek azzal fenyegetnek, hogy összeadódnak, majd végül óriásit robbannak.
A hétköznapok azt mutatják, hogy a válság nemcsak fenyeget, hanem néhol már fel is ütötte a fejét. Az Egyesült Királyságban az ősszel a kormányt is elsöpörte. Az ország gazdasága recesszióba süllyedt, a font árfolyama nemrég történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben, az infláció pedig 1981 óta nem látott magasságokba emelkedett. (Az idén – éves összevetésben – júliusban, augusztusban és szeptemberben tíz, októberben meg tizenegy százalék körüli volt a pénzromlás a szigetországban, ami ott rendkívül magasnak számít.)
Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter nemrég nyíltan elismerte, hogy hazája 2023 egészében is valószínűleg recesszióban vergődik majd, a gazdasági teljesítmény valószínűleg 1,4 százalékkal csökken. Utána viszont ismét növekedés várható: 2024-ben 1,3 százalékos, a következő évben pedig 2,6 százalékos. A jegybank azonban sokkal rosszabb előrejelzést tett közzé, amelyből az derül ki, hogy a következő két évben csökken a brit gazdaság teljesítménye: jövőre másfél százalékkal, 2024-ben egy százalékkal.
A kormány egyre nyugtalanabb a felduzzadt államadósság és a folyamatosan növekvő költségvetési hiány miatt is. Az utóbbi az idén a bruttó hazai össztermék (GDP) legalább 7,8 százaléka, jövőre akár 8,8 százaléka is lehet. Az államadósság pedig már jövőre a GDP száz százalékáig emelkedhet.
A gondok nem csak az Egyesült Királyságot nyomasztják. Gazdasága ugyanis a hatodik legerősebb a világon, s ezáltal kedvezőtlen hatással lehet sok másik országra is. Így EU-tagokra is, jóllehet már nem tagja a közösségnek. A Brexit, azaz a 2020-as uniós kilépése és a 2021 januári végleges távozása ellenére továbbra is millió szállal kötődik az EU-hoz. Rengeteg területen. (Csak egy példa: az Unió piacára kerül a brit export fele.)
A szigetország lakossága is kapkodja a fejét. Nem tudja, hogy miként vegye fel a harcot az egyre erőteljesebb megélhetési válsággal.
Azt legfeljebb a polgárok egy része tudja csak, hogy a királyság gazdasági kálváriája a Brexit óta tart, ám ezt az illetékesek nem hajlandóak elismerni. Sokan azonban még mindig a korábban széles körben elterjesztett és elhitetett propaganda bűvöletében élnek. Eszerint az EU elhagyása jót tesz az országgal. Nem így lett. Igaz, a nehézségeknek csak egyik oka a Brexit. A többi ok között említik a koronavírus-járvány okozta felfordulást, az utóbbi időben pedig az energiaválságot.
Ámde az EU piaca nagyon hiányzik az Egyesült Királyságnak. Pénzügyminisztere a minap több nyilatkozatában is kifejtette, hogy a kormány a következő években szeretné felszámolni a két fél között érvényben levő kereskedelmi korlátok „óriási többségét”. Igaz, azt is hozzátette, hogy az ország a jövőben sem kíván visszatérni az Unió egységes piacára. (A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás értelmében az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett 2020-ban.)
A britek többsége azonban másként vélekedik. Az utóbbi időben rekordot döntött azoknak az állampolgároknak az aránya, akik már rossz döntésnek tartják a kilépést az EU-ból.
A szigetország legnagyobb közvélemény-kutató cége, a YouGov legutóbbi felmérésében a megkérdezettek 56 százaléka válaszolta azt, hogy elhibázott döntésnek tartja a Brexitet, s alig 32 százalék helyeselte hazája távozását az Unióból.
Az egyéb statisztikák is a többséget igazolják. Ezekből egyebek mellett kiderül, hogy a Brexit óta érzékelhetően csökkent az Egyesült Királyság lakosságának életszínvonala. A munkaerőpiacon pedig akkora hiány van (elsősorban a kelet-európai uniós bevándorlók elmaradása miatt), amely már zavarokat okozhat egy-egy gazdasági ágazatban. A font is megsínylette a válást: a 2016-os Brexit-népszavazás óta 19 százalékkal értékelődött le a dollárral és 11 százalékkal az euróval szemben.
És ez még nem minden. A közgazdászok szerint a Brexit kellemetlen hatásai csak a következő években mutatkoznak meg igazán az országban.
