Csupán a villanyáram árának engedélyezett növelése arányában növelhető az idén a Szerbiai Villanygazdaság dolgozóinak bére – jelentette ki tegnap Diana Dragutinović pénzügyminiszter, ám a villanygazdaság vezetőségének megfogalmazása szerint az idei év nyereségének csupán egy részét fordítják erre a célra. Egyesek szerint a kettő lényegében ugyanaz, de a két fél még egységes álláspontot nem fogalmazott meg.
A kormány képviselői és a Szerbiai Villanygazdaság dolgozóinak szakszervezete még január 8-án megállapodott arról, hogy a tavalyi és az idei nyereségből az év folyamán összesen 3,75 milliárd dinárt folyósítanak a dolgozóknak, ami a béren felüli további nyolc százalékos anyagi juttatást jelent. Ezt követően a Nikola Tesla Hőerőmű dolgozói léptek sztrájkba, s a január 11-én és 12-én megtartott munkabeszüntetés eredményeképp a villanygazdaság és a kormány képviselői engedtek követeléseiknek és jová hagyták a 8,5 százalékos béremelést. A Telekom Srbija dolgozói is sztrájkkal fenyegetnek, ha nem valósulnak meg a béremelésre vonatkozó követeléseik, mert, mint mondják, igaz, hogy a vállalatban az átlagfizetés mintegy 50 000 dinár, ám ezt az átlagot a magas iskolai végzettséggel rendelkezők, vagyis az alkalmazottak egyharmada növeli, míg a többieknek 35 000 dinár a havi jövedelme.
Az említett gondok nemcsak a sztrájkok miatt okoznak fejfájást a kormánynak, hanem amiatt is, hogy kétségbe vonják a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás, azaz a közszféra béreinek befagyasztására tett ígéret teljesíthetőségét.
Tegnap már reagált a történésekre Bogdan Lisovolik, a valutaalap belgrádi képviselője, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a közvállalatokkal kötött megegyezések nincsenek összhangban a valutaalappal megbeszélt készenléti hitelmegállapodás feltételeivel. Lisovolik a Danas című napilapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a kormány elkötelezte magát, hogy befagyasztja a közszférában dolgozók bérének nominális értékét 2010-ben. A jóváhagyott béremelésekről a szerb kormány nem kérdezte meg az IMF-et, mely továbbra is reméli, hogy a nagy közvállalatok esetében a kormány betartja majd a bérek befagyasztására tett ígéretét. Az IMF belgrádi képviselője közölte, a kormány még tíz nagyvállalat idei üzleti tervével „tartozik”, ezeket legkésőbb 2010. február végéig továbbítaniuk kellene az IMF-hez, ugyanis ekkor jár le a bérek befagyasztására vonatkozó határozat felülvizsgálásának határideje. Amennyiben az IMF nem lesz megelégedve a teljesítettekkel, újabb korrekciós intézkedéseket kell foganatosítani – magyarázta Lisovolik.
Verica Kalnović, a Nemzeti Beruházási Terv minisztériumának tárcavezetője szerint megengedhetetlen, hogy a Szerbia polgárai saját zsebükből fizessék a villanygazdaság dolgozóinak béremelését, amely így is túllépi a köztársasági átlagot. Ahogy fogalmazott, a közvállalatokban felelőtlenség minden egyes fizetésnövelés addig, amíg az ország nem heveri ki a gazdasági válságot.
Diana Dragutinović pénzügyminiszter – úgy tűnik, menteni próbálva a helyzetet – a tegnapi Pres napilapnak azt nyilatkozta, hogy a villanygazdaság foglalkoztatottjainak ígért bérnövelést – minden bizonnyal – a villanyáram árának emeléséből kapott keretből fogják finanszírozni. Hétezer dináros emelést engedélyeztek – mondta –, s a vállalat nyereségéhez kötött béremelés még a legjobb megoldást jelentette a megannyi rossz között. Feltételezem, tette hozzá, hogy nyereségen az áremelésből származó nyereséget kell érteni.
Ismeretes, hogy a villanygazdaság 10 százalékkal tervezi emelni a villanyáram árát, állításuk szerint a rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében. A vállalat üzletvezetésének korábbi közleménye szerint 2009-ben kétmilliárd dináros veszteséggel üzleteltek, az idén pedig, a két tervbe vett áremelés mellett is 20 milliárd dinárt mutat majd a negatív mérleg. A Pres tegnapi számában, ugyancsak a villanygazdaságra hivatkozva azt közölte, a vállalat az idén 9 milliárd dinár nyereségre számít, ebből 3,7 milliárdot a munkások között osztanának szét.
A Szerbiai Villanygazdaság is hallatta tegnap hangját. Közölték, hogy a megbeszélt növelések tulajdonképpen a nyereségből fizetendő juttatások, melyek nem számítódnak bele a nyugdíjbiztosítási alapba sem, vagyis nem tekinthetők béreknek. Szerintük Szerbia makrogazdaságának kiegyensúlyozottsága sincs veszélyben, s minden probléma nélkül tiszteletben tartható a közszféra béreit illető kormányrendelet is.
Kissé zavaros válaszok hangzottak el a villanygazdaságnál arra a kérdésre, hogy honnan származik az a nyereség, amelyről az újonnan nyilvánosságra került hír alapján értesülhettünk. Az év végén mindig veszteséggel számolnak – hangzott el –, elsősorban a rendezetlen könyvelés miatt, ám a vállalaton belüli megtakarítás megkérdőjelezhetetlenül hozza a várt pozitív eredményeket.
