Szórták a pénzt a kibertérben

A gazdasági nehézségek és a magas infláció ellenére mélyen a zsebükbe nyúltak az amerikaiak november 25-én, vagyis a fekete pénteken, amelyet ők csak Black Friday-ként emlegetnek. Követték a korábbi évek gyakorlatát, amikoris ezen a napon (rendszerint november utolsó péntekén) jócskán kiköltekeztek, olykor hosszas sorban állás után. Merthogy ezeken a különleges alkalmakon rengeteg árucikket lehet beszerezni elképesztő árengedménnyel. Olykor tömegverekedés után.

Az egyesült államokbeli kiskereskedők, bolt- és áruházláncok ezt már megszokták, sőt várják (és állják) is a vásárlók rohamát. Ezúttal sem csalódtak, hiszen sem a fenyegető gazdasági recesszió réme, sem az évtizedek óta nem látott magas infláció nem fogta vissza az amerikai fogyasztókat az ilyenkor szokásos költekezéstől. A tömeg most sem fogta vissza magát. Mindössze egyetlen nap alatt rekordnagyságú összeget, csaknem 9,12 milliárd dollárt hagytak az üzletekben. Három nappal később még jobban megtáltosodtak, és a kiberhétfőnek (Cyber Monday) elnevezett napon már 11,2 milliárdot fizettek ki az online bevásárlásaik során.

Hogy karácsonyig mi lesz még, nem tudni, ámde úgy tűnik, hogy a világ vezető gazdaságában a lakosság egy része mostanság valósággal szórja a pénzt. Pedig a szakértők sorra adják ki a figyelmeztetéseket, hogy jövőre nehéz napok jönnek, jelentős gazdasági visszaesés is következhet, az infláció pedig továbbra is magas marad, s így a személyes kiadások (például a hiteltörlesztések) még komoly gondot okozhatnak sok állampolgárnak. Sőt az is lehet, hogy sok ember elveszíti az állását, vagyis nőhet a munkanélküliség.

Szaporodnak a borúlátó előrejelzések Európában is, ahol az év végére sok országban veszített lendületéből a gazdaság. Ezért náluk a recesszió valószínűsége (2023-ban) továbbra is magas. A fogyasztók bizalmi indexe is romlott az utóbbi időben.

Az EU meghatározó hatalmának számító Németországban az új évet se kell megvárni. Itt már az elmúlt hat hónapban folyamatosan egyre több állástalant regisztráltak. Legutóbb novemberben emelkedett a munkanélküliség (éves összevetésben 5,6 százalékra), ami 2021 júliusa óta a legmagasabb szint. A valóságban ez azt jelenti, hogy az országban 2,538 millió állástalant tartottak nyilván. Többségük alighanem ezúttal kihagyta a globálisan elterjedt fekete pénteki, azaz november 25-ei eszeveszett vásárlást.

Pontos kimutatás erről nem készült, ámde arról igen, hogy már októberben jócskán visszaesett a német kiskereskedelmi forgalom. Az országos statisztikai hivatal (Destatis) szerint a csökkenés – szeptemberhez viszonyítva – elérte a 2,8 százalékot az előzetesen becsült 0,6 százalék helyett. Éves összehasonlításban még rosszabb az eredmény, hiszen 2021 októberéhez képest a kiskereskedelmi ágazat forgalma reálértéken öt százalékot zuhant a korábban feltételezett 2,8 százalék helyett.

Az okok között első helyen a drágulást említik az elemzők. A lakosság kevesebbet költött élelmiszerre és egyéb termékekre is, mint tavaly októberben. Az üzemanyag sem kivétel, sőt a benzinkutak forgalma októberben 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Némi vigasz, hogy szeptemberhez képest nem változott az ár.

A reálbérek esetén még lehangolóbb a kép. A Destatis minap ismertetett adataiból ugyanis az derül ki, hogy a reálbérek már negyedik negyedéve zsugorodnak. Ilyen mértékű, és ilyen hosszan tartó visszaesésre már nagyon régen volt példa Németországban. A mindenkit kedvezőtlenül érintő változásért ebben az esetben is az inflációt, mindenekelőtt a magas energiaköltségeket teszik felelőssé.

A szövetségi kormány januártól különböző intézkedésekkel segíti a lakosságot és a vállalatokat. Támogatási programjainak összértéke megközelíti a 300 milliárd eurót.

Az intézkedések és a programok fő célja, hogy a polgárok, a cégek és a különböző szervezetek, intézmények megbirkózzanak az árakkal. És lehetőleg súlyos megrázkódtatások és veszteségek nélkül átvészeljék a recessziót, amely már jövőre beköszönhet az országban. A kormány 0,4 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, ám több elemző ennél sokkal nagyobbal. Ráadásul a magas infláció is marad Németországban: az idei nyolcszázalékos átlag után, 2023-ban hét százalék körüli lehet, erőteljes csökkenése majd csak 2024-ben várható.