Szerdán hajnalban ismét felfelé íveltek a kőolajárak, amit a dollár erősödése és a nyersanyagpiacon bekövetkezett eladás hullám váltott ki. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, júliusi határidőre hordónként (159 liter) 132,05 dollárt ért a New York-i tőzsdén, 74 centtel volt drágább, mint kedden. Az észak tengeri Brent könnyűolaj júliusi leszállítási határidővel tegnap reggel szintén 132,05 dollárba került, 1,03 dollárral drágább mint egy nappal előbb.
A kőolaj világpiaci árának alakulása kapcsán Szerbiában is hangjukat hallatták a szakértők akik újabb kalkulációkba fogtak a kőolajszármazékok, természetesen annak magasabb árával kapcsolatban. Egyes, nem hivatalos értesülések szerint már a jövő hét elejétől ismét 2,5–3 dinárral lesz drágább az üzemanyag, de ez még nem a csillagos ég. Az elemzők világszerte arra utalnak, hogy hamarosan a kőolaj ára eléri a hordónkénti 150 dolláros árat, aminek függvényében a hazai gépkocsivezetőkre újabb csapás vár. Ez júliusban a benzin esetében literenként 10, vagy akár 12 dináros drágítást is jelenthet. Ha az előrejelzés talajra talál, a benzin literenkénti ára 120, az euródízelé pedig 115 dinár körül alakulna.
A kőolajszármazékok világpiaci árának növekedése globális probléma, melyre Szerbiának az égvilágon semmilyen ráhatása sincs. Azonban az ország vezetése tehetne annak érdekében, hogy csökkentse az élelmiszerárakra és az inflációra mért hatását, más szóval hogy csökkentse az akcízákat. Tekintettel arra, hogy az új összetételű kormány még mindig nem alakult meg, és hogy az illetékesek már szeptemberre hiányt jósolnak az államkasszában, erre kicsi a valószínűség.
A kőolajszármazékok árának növekedése nem csak a gépkocsivezetők és a fuvarozók zsebét érinti, mert tudvalevő, hogy ez a láncreakció elve alapján a többi termékek előállítási és eladási árának növekedéséhez is vezet. Tehát, az árrobbanása veszélye fennáll.
