2024. július 18., csütörtök

Harmadszorra sem kelt el a nagybecskereki sörgyár

Nagybecskerek egyik első ipari létesítménye a sörgyár (Fotó: Kecskés István)Harmadszorra sem talált vevőre a nagybecskereki sörgyár(ZIP) – mivel az április 30-ai eladási kísérletkor az egyedüli kínálat nem érte el a gyár felbecsült értékének a felét sem – közölte Dragan Božić csődeljárási igazgató. Ezúttal 188,8 millió dinárt kértek a gyárért, az MK Komerc ajánlata viszont csak 41 millió dinár volt. Ezek után a gyár további sorsa a hitelezők tanácsának kezében van. Ez a testület dönthet arról, hogy esetleg közvetlen egyezség útján – a mostaninál alacsonyabb áron – adja-e el a gyárat. Annyi nyilvánvaló, hogy a három sikertelen eladási kísérlet után még nehezebb lesz vevőt találni.

Eladó a sörgyárnak a város központjában levő ügyviteli épülete, a termeléshez szükséges teljes felszerelés, a hozzájuk tartozó spirituszgyár, raktárak, valamint a nagykikindai és a Petrovac na Mlavi településen levő üzlet- és raktárhelyiségeik. A most kért összeg 11 millió dinárral volt magasabb, mint az elmúlt két eladási kísérletkor. Egyes vélemények szerint azért volt gyér az érdeklődés, mert a közelmúltban a város tulajdonába került a sörgyár kéthektárnyi telke, pedig sokak számára éppen ez volna legvonzóbb a sörgyár megvásárlásakor. Ők ugyanis úgy gondolják, hogy nincs remény a sörgyártás újraindítására Nagybecskereken, ugyanakkor a gyár telke vonzó az építkezés szempontjából.

Nagybecskerek egyik első ipari létesítményét (1745) 2003-ban magánosították: Momčilo Rajić 912 ezer euróért vásárolta meg. A többségi tulajdon (51 százalék) az üzletember kezébe került, a kisrészvényeseknek a vagyon 10,5 százaléka jutott, a többi pedig az államé maradt.

2006 tavaszán azonban leálltak, és munka nélkül maradt 250 dolgozó, akik már évek óta nem kapnak semmilyen juttatást. A gazdát többször letartóztatták, jelenleg is több bíróságon folyik ellene eljárás. Tavaly elkezdte a gyár felszerelésének elszállítását, amit a dolgozók megakadályoztak. Ezt követően a nagybecskereki önkormányzat (mint az egyik hitelező) kezdeményezte a csődeljárás elindítását, hogy elkerüljék a vállalat automatikus törlését a jegyzékből.