A magán- és közérdekű partnerség a vajdasági és szerbiai geotermikus források hatékony hasznosítása érdekében címmel szervezett tanácskozást a hétvégén a Magyarkanizsai Községi Idegenforgalmi Szervezet.
A gyógyfürdőben megrendezett konferencia elődleges céljaként a gyógyfürdőturizmus minőségének fejlesztését tűzték ki a szervezők, ugyanakkor a résztvevők megvitatták a hévíz hasznosításának lehetőségeit a gyógyításon túl a sportban és rekreációban, illetve a geotermális energia egyéb kiaknázatlan lehetőséget, például a fűtési költségek csökkentésében és az egészséges élelmiszer termelése terén.
Az ünnepélyes megnyitón Miroslav Vasin munkaügyi, foglalkoztatási és a nemek egyenlőségéért felelős tartományi titkár üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Többek között kijelentette, hogy az ilyen tudományos-szakmai összejöveteleknek a fajsúlyosabb, provokatívabb kérdésekre is választ kell adniuk, arra is, miért nincs megfelelő kísérőtartalmuk a gyógyfürdők egészségügyi szolgáltatásainak. Vannak kiváló ellátást nyújtó intézmények, ám hiányoznak a vendégmarasztaló programok – hívta fel a szakemberek figyelmét Miroslav Vasin.
A magyarkanizsai önkormányzat nevében Tóth Vilmos, a községi tanács városrendezéssel, idegenforgalommal és vendéglátással megbízott tagja köszöntötte a vendégeket, és elmondta nekik a magyarkanizsai gyógyfürdő létrejöttének történetét.
Maksimović Taljai Ljubinka, a Magyarkanizsai Községi Idegenforgalmi Szervezet igazgatója köszönetet mondott a NIS újvidéki részlegének a projektum támogatásáért, és kiemelte, hogy a téma már csak azért is rendkívül fontos, mert Vajdaságban nagyon sok hévízkút van, de a legtöbbjük kihasználatlan.
A tanácskozás bevezető részében dr. Slobodan Nešković, az újvidéki Gazdasági Akadémia professzora, a belgrádi Nemzetbiztonsági Stratégiai Kutatóintézet igazgatója közölte, hogy már 240 bevizsgált termálkút van Szerbiában, de itt nem élnek a hévíz adta lehetőségekkel, mialatt például az egész Reykjavík energiaellátása erre épül. A meleg víz nemcsak gyógyvíz, hanem olcsó, teljes mértékben környezetkímélő energiaforrás, és ezért nemzeti érdek is a hasznosítása. Ezt majd a magán- és közérdekű partnerségről, illetve a koncesszióról szóló, tavaly meghozott törvény teszi lehetővé, a magántőke bevonása ugyanis elengedhetetlen a továbblépéshez.
Varnyú Ernő tartományi gazdasági-idegenforgalmi titkárhelyettes a lehetőségekről és az új idők követelményeiről tartott prezentációt, majd egymást érték a szakelőadások.
Győri Jelena, a magyarkanizsai Beruházási és Gazdaságfejlesztési Iroda munkatársa például a magán- és a közszféra együttműködésének törvényes feltételeiről és gyakorlatáról beszélt. Elmondta, hogy az új törvény részletesen szabályozza a jogi kereteket, és ennek köszönhetően lehet majd számítani befektetésekre és gazdasági előrelépésre például a geotermális energia hasznosítása terén is.
