Nem sok jel utal arra, hogy a közeljövőben enyhül a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Inkább arra kell készülni, hogy a konfliktus elmérgesedik. És esetleg arra is, hogy hajba kap az USA és az EU is.
A Biden-kormányzat ugyanis már tavaly meghirdette a belföldi beruházások erőteljes támogatását több kulcsfontosságú területen, ami kedvezőtlenül érinti az európai uniós tagállamok exportra termelő vállalatainak egy részét.
Az amerikai parlament 2022 nyarán elfogadott egy törvénycsomagot (angol rövidítéssel IRA), amelyet a magas infláció elleni küzdelem egyik eszközének nyilvánítottak, ám egyéb szempontokból is jelentős. Célja az államkassza veszteségének csökkentése, az egészségügy átalakítása és a klíma védelme, különböző intézkedésekkel. Nem is akármilyenekkel.
A törvénycsomag ugyanis rendelkezik egy rekordösszegű, csaknem 369 milliárd dollárt kitevő klíma- és energiapolitikai kiadásról is. Előrejelzések szerint az összeg hatékony felhasználása esetén 2030-ra akár 40 százalékkal visszafogható a globális felmelegedés egyik okozójának tartott szén-dioxid-kibocsátás az Egyesült Államokban.
Az EU már többször jelezte kifogásait és fenntartásait az IRA-val kapcsolatban. Időközben komoly aggályokat is megfogalmazott, olykor meglehetősen dühösen. Persze nem a károsanyag-kibocsátás tervezett csökkentése miatt.
Brüsszel a törvénycsomagban szereplő pénzügyi ösztönzőket sérelmezi, illetve vette célba, mivel protekcionista intézkedésnek tartja egy részüket. Brüsszel szerint a törvénnyel az USA óriási összegű állami támogatásokban részesíti a hazai vállalatok egy részét. Az EU nemcsak elégedetlenségének adott hangot (többször is), hanem megnevezte azokat a paragrafusokat, amelyek szerinte még a nemzetközi kereskedelmi jogot, illetve szabályokat is sérthetik. Az egyre mérgesebb Brüsszel számára a fő gondok egyikét az Észak-Amerikában gyártott elektromos autókra és akkumulátorokra, továbbá a megújuló energiaforrásokra nyújtott washingtoni adókedvezmények jelentik. Ezek a „zöld kormányszubvenciók” ugyanis komoly problémákat okozhatnak az elektromos járműveket gyártó uniós vállalatoknak, hiszen (hasonló EU-támogatások híján) versenyhátrányba kerülhetnek az amerikai vetélytársaikkal szemben. De akár oda is költöztethetik a termelésük jelentős hányadát. Alexander De Croo belga miniszterelnök korábban nyíltan meg is vádolta az Egyesült Államokat, hogy az intézkedésekkel a saját területére akarja csábítani az ágazat cégeinek egy részét, amelyek közül több is az EU területén működtet gyártókapacitásokat.
A félelem nem alaptalan, hiszen a hazai piacot előnyben részesítő amerikai törvénycsomag óriási összegű támogatásokat ígér az autóipar (ott működő vagy majd megjelenő) gyártóinak.
Az uniós tagállamok egyre hangosabb és gyakoribb bírálatai után megszólalt az Európai Bizottság elnöke is. Ursula von der Leyen a múlt szerdán (az Európai Parlamentben elhangzott beszédében) egy új támogatási programot hirdetett meg, amellyel az uniós ipari szereplőket segítenék, ha az EU területén végzik gyártási tevékenységüket.
A felvázolt program valójában az EU válasza az ominózus amerikai törvénycsomagra. Az uniós kezdeményezésben is kiemelt szerepet kap a tiszta technológiák alkalmazása és a klímasemlegesség. A program az éghajlatváltozás és a környezetkárosodásból fakadó problémák kezelését szolgáló, és már korábban meghirdetett európai uniós Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képezi. A Zöld Megállapodás fő célja az EU gazdaságának átalakítása (csaknem 600 milliárd euró felhasználásával) egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá.
Az EB-elnök – egy nappal korábban – a davosi Világgazdasági Fórumon is felszólalt, és ott is kifejtette az EU elképzelését. Eszerint egy új törvényt kell elfogadni a – zöld energia felhasználását biztosító – tiszta technológiákba történő beruházások felgyorsítása és az energetikai átállás finanszírozásának növelése érdekében. Megerősítette, hogy a Zöld Megállapodás keretében valósítják meg az új ipari tervet azzal a céllal, hogy az EU a tiszta technológiák és az innováció egyik központjává váljon. Felszólalásából kiderült: az Unióban engedélyezik az állami támogatásokat a zöldenergia-szektorban, hogy ezáltal meggátolják a cégek átköltözését az Egyesült Államokba. Közölte: a közösség területén egyszerűsítik és felgyorsítják a zöld energiát előállító üzemek engedélyezését is, sőt adókedvezményeket vezethetnek be, emellett felkészítik az európai ipart a külső vetélytársakkal szembeni kiélezett versenyre, lényegében az USA és Kína jelentette kihívásokra.
Merthogy az utóbbi ország is komoly megpróbáltatások elé állíthatja az EU-t, amire von der Leyen is utalt, amikor azt mondta, hogy a ritkaföldfémek esetében, amelyek létfontosságúak a szélenergia-termelésben és a hidrogéntárolásban, az EU jelenleg 98 százalékban Kínától függ. Emellett erőteljesebb válaszlépéseket sürgetett a környezetkímélő zöld technológiák fellendítésére irányuló pekingi erőfeszítésekre és azokra az ottani intézkedésekre, amelyekkel korlátozzák az uniós cégek bejutását a kínai piacra.
Az állami támogatások ösztönzésével és az uniós szabályrendszerek átalakításával kapcsolatos bejelentése azonban felerősítette a korábbi házon belüli vitákat. A terv bírálói azzal érvelnek, hogy a változtatás korlátozza a társállamok közötti szabad versenyt és sérti az esélyegyenlőséget. Szerintük a nagyobb és erősebb tagok (elsősorban Németország és Franciaország) járhatnak jól a változtatással, hiszen nekik mélyebb a zsebük, s ezért mélyebben bele is nyúlhatnak, hogy támogassák zöld iparágazatukat.
Párizs egyelőre Washingtonra mutogat és az IRA európai uniós hatásai miatt duzzog. Ezért annak ellensúlyozására egy masszív EU-finanszírozási rendszer kialakítását sürgeti. Emmanuel Macron francia elnök azt szeretné, ha az elképzelést Németország is támogatná. Olaf Scholz német kancellár a minap már jelezte: támogatja az EU területén esedékes új beruházásokra vonatkozó francia kezdeményezést, hiszen annak az a célja, hogy a közösség a jövő technológiáinak egyik meghatározó pólusává váljon és első legyen a világon az éghajlat-semlegesség területén.
