A múlt század utolsó évtizedeiben az adai gazdaság fejlett fém- és textiliparáról, valamint számos magánvállalkozásáról volt híres. Manapság is ez a két ágazat a meghatározó, hiszen mintegy 80-80 fém- és textilipari cég működik az adai községben. Az elmúlt évtizedek politikai és gazdasági átalakulását megsínylette a helyi gazdaság. A privatizáció sikertelen volt, több cég csődbe jutott, többek között emiatt is mintegy 2000 munkanélkülit tartanak számon. Nem hivatalos információk szerint az adai községben 3500-an vannak rendes munkaviszonyban, 500-an pedig feketén dolgoznak. Napjainkban a községben megközelítőleg 650 cég működik, közülük 450 magánvállalkozás, 200 pedig kft. Összesen mintegy 3000 munkást foglalkoztatnak.
ÁTTÉRTEK A MEZŐGÉPGYÁRTÁSRA
Az adai vállalkozók egyesületének vezetője, Vass Szilveszter elmondta, hogy a fém- és textilipar számít húzó iparágnak, és az előbbi van kedvezőbb helyzetben:
– A helyi textilipar nagyon nehéz helyzetben van, főként a kínai dömpingáru miatt, ami nemcsak Szerbia, hanem egész Európa számára gondot okoz. A vásárlók nem fizetik meg a minőségesebb termékeket, inkább mindenki megveszi az olcsóbb kötött árut, illetve a textilárut a piacon. Emiatt lényegesen kevesebb munkája van a helyi vállalkozásoknak, amelyek jobbára bérmunkát végeznek külföldi megrendelők számára. A fémipar a kilencvenes évek közepétől áttért mezőgép- és alkatrészgyártásra, ami jó döntés volt a vállalkozók részéről. A mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás fejlődő iparágnak számít, és van jövője az újonnan megnyíló orosz és ukrán piac miatt, illetve tárgyalások folynak már néhány afrikai országgal is. Az adai községben mintegy 80 fémipari cég működik, közülük a legnagyobbak a Termometal, a T-1, a Potisje-Litostroj öntöde és a Potisje Precíziós Öntöde. Az elmúlt években nem volt jellemző a vállalatok számának drasztikus csökkenése. A cégek számbelileg megmaradtak, de sokban nem folyik termelés, a gépek állnak, és nincs alkalmazott. Ez főleg a textiliparra jellemző, amelynek a jövője eléggé kilátástalan. Komoly újításokra és beruházásokra lenne szükség, hogy ismét versenyképessé tudjon válni. Az adai községben mintegy 80 textilipari vállalkozást tartunk számon papíron, közülük csak 20-30 termel. A többi cég kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozik, számbelileg az utóbbiak vannak legtöbben – közölte Vass Szilveszter.
CSŐDRE CSŐD
A gazdasági átalakulást is megsínylette az adai község ipara. A privatizáció során tucatnyi kis- és nagyvállalat került magánosításara, ezeknek közel fele tönkrement és megszűnt, vagy jelenleg is csődeljárás folyik ellenük. Többek között csődeljárás folyik a Potisje Szerszámgépgyár és Öntöde ellen, amely jóformán már csak papíron létezik. Az egykor 2200 dolgozót foglalkoztató óriásvállalat ingatlanjait 2007-ben kérdéses körülmények között felvásárolta egy hazai vállalkozó, aki azóta letűnt a színről. Időközben az ingatlanok nagyobb részét eladta a szlovén Litostrojnak, amely leányvállalatot nyitott Potisje-Litostroj fémipari cég és öntöde néven és mintegy 140 dolgozót foglalkoztat. Az adai Potisje-Remont fémipari cég privatizációja szintén sikertelen volt, egy éve tart a csőd. Hamarosan kiírják a pályázatot a vállalat eladásáról. A cégnek egykor 100 alkalmazottja volt. A szintén adai Ravnica kereskedelmi vállalatnak egykor mintegy 150 dolgozója volt és több tucatnyi üzlethelyisége, köztük egy áruház. A privatizációt követően több tulajdonoscsere volt a cégben, amely csődbe jutott. Várhatóan hamarosan kiírják a pályázatot a megmaradt ingatlanok értékesítéséről, ezek között van az áruház épülete is Ada központjában. Az adai Obnova építőipari cégnek 150-200 dolgozója volt egykoron. A rossz privatizáció és több tulajdonosváltás után a cég a csőd szélén áll, az utolsó dolgozók áprilisban hagyták ott a vállalatot. A moholi Progres cipőket, kapus- és síkesztyűket gyártó cégnek egykor 250 dolgozója is volt. A rossz privatizáció után csődbe ment, a cég vagyonát eladták. A szintén moholi Zora konzervgyárnak egykor 300 alkalmazottja volt, az idénymunkásokkal együtt olykor 400 is. A sikertelen magánosítás után a csődből felvásárolta az újvidéki Aretol cég. Valójában ugyanaz a beruházó vette meg, amely a privatizáció alkalmával magánosította. A hűtőházzal is rendelkező konzervgyárat jelenleg az Aretol munkaegységeként tartják számon.
MEGFOGYATKOZVA
A privatizációt követően több községi cég is fennmaradt, és jelenleg is termel. A cégek többségében kevesebb munkás van, mint a magánosítás előtt. Az adai Halász József mezőgazdasági kombinátban több százról 80-ra csökkent a dolgozók száma. Az adai Mlinprodukt malomipari cégben is mintegy 80-an dolgoznak, korábban 150 alkalmazott volt. A Potisje-Precíziós Öntödében sikerült megakadályozni a rossz privatizációt. Jelenleg az állam által kinevezett ideiglenes tőkemegbízott irányítja a céget, amelynek közel 100 dolgozója van, egykor 140 volt. Az adai Iba csiszolókoronggyárat egy éve magánosították. A cég továbbra is jól működik, mintegy 80 alkalmazottal. A moholi Omega irodai kellékeket gyártó céget az elsők között privatizálták, jelenleg mintegy 15 dolgozója van, egykor 40 alkalmazottja volt.
