Szerbia elkötelezett az Európai Unió mellett, de független politikát folytat, és jó kapcsolatokat akar ápolni a szomszédjaival – jelentette ki Aleksandar Vučić államfő a BBC-nek adott interjújában, melyben azt is kiemelte, hogy tisztában van azzal, hogy még van bőven tennivalója az országnak az uniós tagság elnyerése előtt. A köztársasági elnök beszélt Koszovóról, a boszniai Szerb Köztársaságról és az oroszországi kapcsolatokról is. Amikor megkérdezték, mi változott azóta, amióta fiatalon a Szerb Radikális Párt tagja volt, amely Jugoszlávia felbomlása idején a Nagy-Szerbia ideológiáját képviselte, azt válaszolta, hogy meglehetősen sok minden megváltozott. Vučić a brit közszolgálati BBC Hard talk című műsorában elmondta, hogy Szerbia mindent megtesz a szükséges reformok végrehajtása érdekében.
– Felgyorsítjuk az összes folyamatot, és mindent megteszünk azért, hogy 2026 végére befejezzük a reformokat. Ez nem jelenti azt, hogy 2027-ben vagy 2028-ban az EU részei leszünk. Ugyanakkor nem fogunk rosszat mondani hagyományos keleti barátainkról és partnereinkről, akikkel jelenleg jó kapcsolatokat ápolunk – mondta el Vučić.
Amikor Stephen Sackur műsorvezető rámutatott arra, hogy az Európai Unió szerint Szerbiában megsértik az alapvető emberi jogokat, a sajtószabadságot és a független igazságszolgáltatást, és hogy ez Szerbiát távolabb viszi az EU-tól, Vučić azt válaszolta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében az áll, hogy Szerbia részleges haladást ért el, ami – mint hozzátette – nem jelent visszaesést.
– De egyetértek Önnel abban, hogy ezer olyan dolog van, amelyen szükség lesz dolgozni, ezért most változtatunk rajtuk – mondta Vučić, s hozzáfűzte, hogy éppen ezért Szerbia szorosan együttműködik az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával (ODIHR) a választási folyamatok és egyéb szabályok javítása érdekében.
EGYSZÉKES POLITIKA
Vučić kifejezte elégedettségét Szerbia gazdasági fejlődésével, az ország, mint mondta, a jövőben a gazdasági reformokra összpontosít, és az EXPO 2027-re fókuszál. Válaszolva a Szerbia és Oroszország kapcsolatáról szóló kérdésre, és arra, hogy az energetikai kapcsolatok a két ország között mélyültek az ukrajnai orosz invázió kezdete óta, Vučić azt mondta, hogy Szerbia és Oroszország között a korábbinál kétszer kisebb az árucsere mértéke. Belgrád arra törekszik, hogy diverzifikálja az energiaforrásokat, s emiatt épült ki az interkonnektor Szerbia és Bulgária között. Mint mondta, ezért kezdte el Szerbia nemcsak a tárgyalást, hanem a gázvásárlást is Azerbajdzsántól.
Az oroszországi szankciókra kitérve azt mondta, hogy Szerbia önállóan dönt ebben a kérdésben. Közölte, csak egy széken ül, nem kettőn, ez az egy szék pedig azt jelenti, hogy önállóan dönt az állam, azt jelenti, hogy támogatta Ukrajnát a humanitárius segítségnyújtásban és a pénzügyi támogatások jóváhagyásával is – fogalmazott az államelnök. Azt is elmondta, hogy az elmúlt két és fél évben egyszer beszélt Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök telefonon gratulált neki Belgrád felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából.
DAYTON AZ ALAP
Válaszolva a Srebrenicában 1995-ben elkövetett mészárlásra vonatkozó kérdésre, Vučić kiemelte, hogy „senki nem tagadja, mi történt Srebrenicában”. Mindig kész volt elismerni, hogy ez egy borzalmas mészárlás volt, értékelte, és emlékeztetett arra, hogy Srebrenicába maga is elment főt hajtani, támadások is érték a helyszínen. Azt mondta, hogy az ENSZ-ben a mészárlást népirtásnak minősítő határozatjavaslat benyújtása a németek és a bosnyákok politikai kezdeményezése volt.
– Ahogy látták, 109 ország osztja a véleményünket. Az emberek nem értették, hogy más mészárlásokat, nagy bűntényeket miért nem ismernek el népirtásként. Ha azonban az együttérzésről és az áldozatok tiszteletéről van szó, mindig kész vagyok azt megtenni. Hiszek a régió megbékélésében, de nem hiszek abban a narratívában, amely mindig új politikai konfliktusokat és új problémákat gerjeszt – értékelte Vučić.
A boszniai szerb entitással kapcsolatos kérdésekre, melyek felvetették annak elszakadási törekvéseit is Milorad Dodik politikai tevékenységére célozva, a szerb államfő válaszaiban közölte, hogy ami Szerbiát illeti, a boszniai entitást Bosznia-Hercegovina részének tartja a daytoni megállapodással összhangban. A Szerbia és a szerb entitás közötti szoros kapcsolatok a nemzet egységét, együttműködését tükrözik, és nem szakadár politikai célokat – fejtette ki. Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia határait az alkotmány és a nemzetközi jog határozza meg.
