Egy fontos ipari központot, Zaporizzsját készül állítólag megtámadni az orosz hadsereg, amely hétfőn több ukrajnai települést vett tűz alá. Harkivban emiatt sokan megsebesültek. Az ukránok ismét ATACMS rakétákat lőttek ki Oroszországra. Drónokkal is támadtak; valószínűleg hadianyaggyárat és olajfinomítót is eltaláltak. London és Párizs arról tárgyal, hogy külföldi fegyvereseket kellene küldeni Ukrajna megsegítésére.
Újabb csapást mért hétfőn (feltételezhetően) ATACMS amerikai rakétákkal az ukrán haderő Oroszország belső területére. Állítólag hét rakétát lőttek ki a Kurszk melletti Halinó/Vosztocsnij repülőtérre. Legalább egy be is csapódott a létesítmény területén. A rakétákkal párhuzamosan drónokkal is támadták a repteret. A Kalugai régiót sem kímélték. A területet szintén drónokkal támadták; valószínűleg hadianyaggyárat és olajfinomítót is eltaláltak.
A kijevi kormányerők a múlt héten indítottak először orosz terület ellen brit–francia gyártmányú Storm Shadow manőverező robotrepülőket is. A szerdai támadás állítólag nagy pusztítást okozott egy kulcsfontosságú parancsnoki központban a Kurszk megyei Marjino faluban. A Global Defense Corp hírportál szerint mintegy 500 észak-koreai katona és legalább 18 orosz tiszt, köztük egy tábornok vesztette életét.
Az orosz hadsereg a fronton igyekszik minél nagyobb területeket elfoglalni, közben Ukrajna más területeit sem kíméli. Legutóbb ismét az energetikai infrastruktúrát lőtte több térségben. Zaporizzsja megyében ipari létesítményeket támadtak drónokkal. A csapássorozatban egy gyerek megsérült, néhány ipari létesítményben és egy lakótömbben kár keletkezett. Harkivra gránáteső hullott, aminek következtében legalább 15-en megsebesültek; több épület és autó pedig kigyulladt.
Az ukrán hírszerzés szerint az ellenség arra készül, hogy ostrom alá veszi Zaporizzsja városát, az ország egyik legfontosabb iparközpontját. Az orosz katonák már csak 30 kilométerre vannak a várostól, amelynek védelmét az ukránok folyamatosan erősítik.
A Le Monde értesülése szereint, európai országok vezetői ismét katonák Ukrajnába küldéséről tárgyalnak. Az egyeztetések elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia közt zajlanak. A fő cél egy szövetség létrehozása az Ukrajna iránt elkötelezett államokból, amelyek adott esetben merészebb lépésektől sem zárkóznának el.
Párizs és London két lehetőséget latolgat: egyik a zsoldosok küldése az ukrán erők megsegítésére, a másik pedig a francia és/vagy brit katonák Ukrajnába vezénylése. A csapatok azonban nem kapcsolódnának be a harcokba; elsősorban a katonák kiképzésében és a nyugati haditechnikai eszközök karbantartásában vennének részt.
Donald Trump leendő nemzetbiztonsági tanácsadója viszont a béke helyreállításának szükségességéről beszélt. Mike Waltz a Fox Newsnak azt mondta: Trump aggódik az eszkaláció és a lehetséges következmények miatt. Bírálta Joe Biden elnököt is, amiért a múlt héten úgy döntött, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat ad át Ukrajnának.
A Kreml szóvivője sem kímélte Bident és kormányzatát. Dmitrij Peszkov szerint: a távozó amerikai adminisztráció igyekszik meghiúsítani a békés megoldás körülményeinek megteremtését.
Nyitókép: Ukrán rendőr drónmaradékokat gyűjt Zaporizzsja külterületén (Fotó: AP via Beta)
