A Szerbiai Bankok Egyesülete is megerősítette, hogy holnap lejár a banki szolgáltatások díjának korlátozása, és ezt követően a hazai pénzintézetek maguk dönthetnek az árjegyzékeikről, és a jövőben az aktuális piaci helyzet és a saját üzleti politikájuk alapján állítják össze, de érvényesítés előtt kérniük kell a Szerb Nemzeti Bank jóváhagyását. Az ügyfeleiket pedig két hónappal az új díjak bevezetése előtt kell értesíteniük a változásokról – írja a Tanjug, a hazai pénzintézetek csoportosulásának közleményére hivatkozva.
Ugyanitt emlékeztetnek arra, hogy a csökkentett díjakat és a korlátozást a Szerb Nemzeti Bank javaslatára tavaly érvényesítették a hazai bankok. Ezt azon intézkedések keretében tették, amelyek a piaci helyzet stabilitásának és a polgárok életszínvonalának megőrzése érdekében foganatosítottak az állami szervek.
DRÁGULÁS LESZ, CSAK MENNYI?
Szeptember 1-je után azonban a bankok újra alkalmazhatják a korlátozás előtti díjaikat, és akár növelhetik is. Az N1 televízió információja szerint a Intesa Bank már bejelentette a díjnövelést: a bankszámlák kezeléséért 799 dinárt tervez fizettetni az ügyfeleivel, a kivonatokért pedig 100 dinárt számol majd el a jelenlegi 70 helyett. Az elmúlt időszakban a banki alapszolgáltatásokért 150 dinárt fizettethettek meg a bankok havonta: ezért az összegért fenntartották a dináralapú folyószámlát, lehetővé tették a készpénz felvételét a tolóablakoknál és a pénztárgépeknél, biztosították az elektronikus vagy mobiltelefonos számlakezeléseket, de a QR-kód alapú átutalások is az alapcsomagba tartoztak.
(Fotó: Dávid Csilla)
Az állami szervek és a bankok közötti egyezmény határidején túl biztosan számolni kell a díjnöveléssel – véli Dejan Šoškić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora. Az N1 televíziónak adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzintézetek azokat a díjakat is megváltoztathatják, amelyekről a korlátozás ideje alatt egyeztek meg a bankokkal. A díjnövelés mértéke és alakulása azonban nincs kőbe vésve, főként azoknál, akik éveken keresztül rendszeresen törlesztenek a bankjuk felé. Ezzel ugyanis jó tárgyalási pozíciót szereznek ahhoz, hogy a szolgáltatásaikért felszámolt egyes összegeket csökkentsék vagy teljesen megszüntessék – mutatott rá a lehetőségekre a közgazdász.
EXTRAADÓT A BANKOKRA?
A bankok már a korlátozások bevezetésekor közölték, hogy az emiatt bekövetkező bevételi hiányukat valahogyan pótolniuk kell. Ennek feltehetően meg is találták a módját, hisz a Danas információi szerint tavaly az ársapkás időszak ellenére is 20 százalékkal emelkedett a szolgáltatásaikért megfizettetett bevételeik összege, és elérte a 67 milliárd dinárt. Igaz ugyan, hogy a banki összköltségek a 2020-as évhez viszonyítva 2021-ben 50 százalékkal emelkedtek, azaz ehhez képest tavaly jelentősen kisebb arányú bevételnövekedést könyvelhettek el a pénzintézetek.
Más téren viszont jelentős bevételre tettek szert a hazai bankok is. Az Euribor növekedése miatt ugyanis hatalmasat ugrottak a változó kamatláb alapján megfizettetett hitelek törlesztőrészletei, a takarékoskodó polgárok letétjeire vonatkozó kamatlábak viszont csak minimálisat emelkedtek – magyarázta a Danas napilap felkeresésére Đorđe Đukić közgazdász. Hozzátette: ezzel a bankok a saját jövedelmüket növelték.
Ez a „kamatjáték” globális szinten jellemző volt a bankokra. Az olasz szakemberek már az infláció elején szorgalmazták a pénzügyi szektor felülvizsgálatát, aminek alapján különadó elszámolását követelték a bankok által megvalósított extra jövedelemre. Ezt minden országnak meg kellene tennie, többek között Szerbiának is – véli a professzor.
Ugyanakkor hozzátette: a reálisan szükséges intézkedést lehetetlen lenne alkalmazni országunkban. A hazai politika ugyanis a külföldi befektetők bevonzására alapszik, és a bankok jelentős része is külföldi. Egyrészről tehát a Nemzetközi Valutaalap feltehetően megvétózná a különadó bevezetését, másrészről viszont egy ilyen intézkedés sokkal több negatív következménnyel járna, mint amennyi hasznot hozna az államkasszában – magyarázta Đukić.
A pénzügyi szakemberek egyetértenek a professzor állásfoglalásával, és kiemelik: a bankok extra jövedelmére elszámolt különadó megingatná a hazai pénzügyi piac stabilitását, és negatívan hatna az ország gazdaságára is.
