A piacok nem nyugodtak meg a kínai jegybank minapi intézkedésének hatására. Pedig a bank azért csökkentette a pénzintézeteknek nyújtott egyéves lejáratú hitelek alapkamatát (2,5 százalékra), hogy ezáltal felélénkítse a hitelkeresletet és hozzájáruljon a gazdaság növekedéséhez. A gazdaság ugyanis lelassult. Az állami statisztikai hivatal szerint mind az ipari termelés, mind a beruházások és a kiskereskedelmi forgalom a vártnál lassabban növekedett, ami arra utal, hogy a világ második legnagyobb gazdasága jelentősen alulteljesít.
Elemzők szerint a jegybanki intézkedés felemásra sikeredett, mivel csak óvatosan nyúlt a kamathoz. Az ok prózai: nem engedhető meg a jüan (renminbi) jelentős gyengülése. Ha ez megtörténne, megdrágulna az import, ami tovább lassítaná a lakossági fogyasztást. Márpedig a belső kereslet felpörgetése (a gazdasági növekedés érdekében) már jó ideje kormányzati prioritás. Különösen azóta, amióta visszaesett a nemzetközi kereslet a kínai árucikkek iránt.
A legutóbbi külkereskedelmi adatokból legalábbis ez derül ki, ami pedig arra utal, hogy a gazdaság a vártnál gyengébben teljesít az idén (is). A nagy nemzetközi bankházak máris sorra csökkentik a kínai bruttó hazai össztermék (GDP) 2023-ban várható alakulására vonatkozó előrejelzéseiket. Nemrég a svájci UBS mérsékelte 4,8 százalékra (az eddig vizionált 5,2 százalékról) az idei GDP-növekedésre adott prognózisát; jövőre pedig 4,2 százalékkal számol a svájci nagybank.
Pedig az állam vezetői a gazdaság fellendítését ígérték. Ha a kínai gazdaság lelassul, azt nemcsak a hazai terepen, hanem a világ országainak többségében is meg fogják érezni. A várható lassulás okai között említik a gazdasági növekedés egynegyedét biztosító építőipar és ingatlanszektor nehézségeit. (A növekedés szempontjából különösen fontos ágazatban – a szigorított finanszírozási szabályok és a koronavírus-világjárvány – rengeteg szereplőt tett tönkre vagy sodort a csőd szélére.) És persze a kínai export és import visszaesését.
Az ország exportja – éves összevetésben – csaknem 14,5 százalékkal esett vissza júliusban, az import meg 12,4 százalékkal. Ennek aligha örül a kormány, amely korábban gazdaságélénkítő intézkedéseket jelentett be.
A kínai export iránti kereslet azt követően zsugorodott összébb, hogy a világ jegybankjainak egy része, köztük az amerikai (Fed) is, tavaly kamatnövelésbe kezdett. A lépésre azért szánták rá magukat, hogy lehűtsék az évtizedek óta példátlanul magas inflációt.
Elemzők arra számítanak, hogy a kínai export mélyrepülése folytatódik a következő hónapokban, s valamikor az év vége felé jut el a mélypontra. A kormány különböző intézkedéseket jelentett be a vállalkozók támogatására, a hazai ipar fejlesztésére, a fogyasztói kiadások serkentésére, különösen pedig a lakásvásárlások felélénkítésére. Nagyszabású adócsökkentésekkel vagy egyéb ösztönzőkkel azonban adós maradt. A jövőben valószínűleg újabb kormányzati lépések következnek.
A kínai exportot és importot egyre több csapás éri az Egyesült Államok részéről. A romló kétoldalú kapcsolatok miatt Washington évek óta újabb korlátozásokat vezet be. Tavaly a legfejlettebb memóriacsipek Kínába szállítása elé gördített akadályt. Az intézkedés célja az ázsiai rivális elzárása a legfejlettebb rendszerek építésétől.
Csakhogy Peking sem ül ölbe tett kézzel: az állam óriási összegekkel támogatja a gazdaságot. Óvatos becslések szerint évi 245 milliárd dollárt (a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget) juttat az iparnak, ám némely elemzők úgy vélik, hogy évente csaknem 680 milliárd dollárt is elér ez az összeg, amely a kínai GDP 4,9 százalékának felel meg. Emellett korlátozta két kulcsfontosságú nyersanyag, a gallium és a germánium exportját, veszélybe sodorva ezáltal az EU iparát és az uniós zöldátállási tervet.
A kínai gazdaság lassulása kedvezőtlenül befolyásolja a kőolaj nemzetközi árát is. A kitermelők nagy bánatára az olajárak valamelyest csökkentek az utóbbi időben. Bár a kőolaj-exportáló államokat és szövetségeseiket tömörítő OPEC+ csoporthoz tartozó Oroszország és Szaúd-Arábia kínálatcsökkentése nemrég még jó ideig felfelé vitte az árfolyamokat, a nehézségekkel küszködő kínai gazdaság azonban immár elkezdte lefelé húzni.
Kína lakosságának egy részét egyre inkább bosszantja, hogy az ország gazdasága alulteljesít, s ez a foglalkoztatási adatokból is kiderül. A munkanélküliség különösen magas a fiatalok körében. A hivatalos adatokból az derült ki, hogy júliusban a fiatal kínaiak csaknem 21,3 százaléka tartozott a munkanélküliek közé, ami rekord magas arány.
Az adat nem sokkal azután jelent meg, hogy az egyéb kedvezőtlen gazdasági adatok napvilágra kerültek. A közösségi oldalakon kínaiak tömegei fejezték már ki csalódottságukat a foglalkoztatás terén tapasztalható problémák és az ország romló gazdasági helyzete miatt.
