Az elmúlt tíz év rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon, a társaságok csaknem másfélszer annyi pénzt fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az idei május–augusztusi viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján megközelítőleg 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.
Az elmúlt tíz évben a 2021-es 9,1 milliárd forintos kifizetés volt a legmagasabb összeg.
A Mabisz hozzátette azt is, hogy 2010 óta, amióta összesítik a viharszezon káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak, ez akkor mintegy 30 milliárd forintot jelentett.
A szövetség összesítése szerint az elmúlt 14 év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek száma meghaladta az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.
Az idén a legtöbb bejelentés a június 23-i és az augusztus 4–5-i viharokhoz köthető. A bejelentések zöme Budapestről, valamint tíz vármegyéből – Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves – érkezett. A települések közül Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse és Kiskőrös volt a leginkább érintett. A legjellemzőbb kártípusok közé tartozik a beázás, a jégverés, a viharos szél miatti rongálódás, valamint az elektronikus eszközök sérülése.
A Mabisz tájékoztatása szerint az elmúlt évhez hasonlóan az idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. A biztosítók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
