Szerbia megnövelte a liszt kivitelét az Európai Unióba. Eközben két új piac is megnyílt a hazai malmok előtt: Magyarországra és Szlovéniába is szállítottak – mondta Zdravko Šajatović, a Žitounija malom-, pék- és tésztaipari termelők országos egyesületének igazgatója. A szakember szerint az ágazat jól indította a gazdasági évet: csaknem 33 ezer tonna lisztet értékesített külföldön július és augusztus folyamán. Ez 30 százalékkal magasabb teljesítmény a korábbi évek azonos időszakához viszonyítva – nyilatkozta az igazgató a Dnevnik napilapnak.
Šajatović kiemelte, hogy országunk hatalmas liszttartalékkal rendelkezik, és búzából is van elegendő ahhoz, hogy a saját szükségleteink kielégítése mellett külföldön is értékesítsünk. Ezért a meglevő, hagyományosan jól működő montenegrói, bosznia-hercegovinai, illetve észak-macedóniai piacok mellé új vásárlókat kell bevonzani – hangsúlyozta. Az említett szomszédos országokban értékesítjük ugyanis a lisztfeleslegünk 90 százalékát. A régió országai kiváló partnerek, hisz egyébként nagyon magasak a szállítási költségek – mutatott rá a környező országok piacainak jelentőségére az igazgató. Ugyanakkor szokatlannak minősítette azt, hogy Magyarország annak ellenére is 1176 tonna lisztet importált Szerbiából, hogy nagy búzatermelőnek számít. Mindenesetre jó lenne, ha a jövőben is folytatódna a kereskedelem a két országgal – fejezte ki reményét a szakember. Hozzátette: Szlovéniának 725 tonna lisztet adtunk el.
Az egyesület első embere rámutatott arra is, hogy a liszt kivitele a hazai malomipar számára nem csak azért fontos, hogy megszabaduljanak a felgyülemlett tartaléktól: jelentős a termék árának szempontjából is. A szerb állam intézkedései, illetve a köztársasági árutartalékok rendszeres megnyitása miatt a malomipar legnagyobb fogyasztóiként a pékek a legalacsonyabb árakon szerzik be a lisztet. A hazai piacon jelenleg a „jobb ár” államilag kezdeményezett akció keretében korlátozták a liszt árát, így a T-400-as típusú liszt a boltok polcain legfeljebb 54,99 dináros árcédulát kaphat, a termelési költségei pedig nem haladhatják meg a 45 dinárt. Ugyanakkor a T-500-as liszt 49,99 dinárba kerülhet az állami rendelet szerint, ami a termelési árat e típus esetében 40,90 dinárra maximalizálja. A külföldi piacokon viszont jelenleg is 270 eurót fizetnek a liszt tonnájáért, július és augusztus folyamán viszont az ár elérte a 290 eurót is – mutatott rá a kivitel előnyeire Šajatović.
Elmondta azonban azt is, hogy az idei gazdasági év jó kezdete nem jelenti egyértelműen azt, hogy elérjük a három évvel ezelőtti rekordszintű kivitelt. Akkoriban ugyanis egy év alatt 252 ezer tonna lisztet értékesítettünk külföldön. Tavaly 140 ezer tonna liszt került kivitelre – sorolta az adatokat a malomipar szakembere.
Mint arról már beszámoltunk, a Žita Srbije egyesület is figyelmeztetett arra, hogy túlcsordultak az országos tárolók, és az új terménynek nem tudnak helyet biztosítani a termelők. A gabonafélék és olajos magvak termesztésének fejlesztésével és kivitelével foglalkozó országos szervezet adatai szerint 3,4 millió tonna búza termett az idén országunkban, tavalyról viszont 1,2 millió tonna maradt a tárolóinkban. Az országnak 1,6 millió tonna búzára van szüksége, ez azt jelenti, hogy csaknem 3 millió tonna vár külföldi értékesítésre. A malomiparnak tehát égetően igyekeznie kell arra, hogy új piacokat hódítson meg – hangsúlyozzák a szakemberek.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
