Oroszország elkobozza az általa barátságtalannak minősített európai uniós tagállamok vagyonát, ha Brüsszel „ellopja” a befagyasztott orosz értékeket, hogy abból finanszírozza Ukrajnát – figyelmeztetett nemrég Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának (duma) elnöke. Nyilatkozata jócskán eltér a pénzügyminiszter augusztusi bejelentésétől, amelyből kiderült: Moszkva rendeletet készített elő a külföldön (így az EU-ban) befagyasztott orosz pénzek cseréjéről. Anton Sziluanov akkor azt nyilatkozta, hogy visszaadnák az Oroszországban befagyasztott külföldiek vagyonát az idegenben zárolt orosz vagyonokért cserébe.
Vologyin figyelmeztetése röviddel azután hangzott el, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke bejelentette: az Unió a befagyasztott orosz vagyonból származó profit egy részét Ukrajna megsegítésére és a háború utáni újjáépítésére fordítaná. A javaslatot időközben már támogatásáról biztosította az EU legfontosabb döntéshozó testülete, a tagállamok kulcsfontosságú vezetőit tömörítő Európai Tanács.
Az EB elnöke szerint a befagyasztott orosz állami vagyon értéke 211 milliárd euró. (Az összeg a 300 milliárd euró értékű orosz devizatartalék részét képezi.) Az október végi EU-csúcson von der Leyen felhatalmazást kért a tagállami vezetőktől a megfelelő jogi javaslatok megtételére. Brüsszel már korábban is felvetette, hogy Oroszországnak be kell kapcsolódnia az általa megtámadott Ukrajna újjáépítésébe, a kárelhárítás finanszírozásába.
Vologyin a minap azonban azt üzente, hogy Moszkva fájdalmas ellenintézkedésekkel válaszol, ha az EU hozzá mer nyúlni a területén lefoglalt vagy befagyasztott orosz vagyonokhoz Ukrajna megsegítése, támogatása végett. „Ha ellopják országunk befagyasztott vagyonát, hogy Kijev militarizálását ebből a pénzből folytassák”, szimmetrikus válaszra számíthatnak Moszkva részéről – figyelmeztetett a duma elnöke, hangsúlyozva, hogy szükség esetén sokkal több vagyont koboznak el az érintettektől, mint amennyi a befagyasztott orosz érték az EU-ban.
Brüsszel azt állítja, hogy az orosz központi bank nemzetközi tartalékaiból befagyasztott 211 milliárd euró mellett több mint 30 milliárd euró értékű vagyontárgyat is lefoglaltak orosz oligarcháktól. Az EU szinte kezdettől fogva, vagyis az Ukrajna elleni orosz invázió miatt (2022-ben) bevezetett első szankciók óta azt vizsgálja, hogyan lehetne felhasználni a 211 milliárd euró jegybanki tartalékeszközt Kijev javára, illetve megsegítésére. Moszkva viszont azóta ellenzi az ötletet, sőt pereket készít elő az uniós döntés megtámadására.
A hatalmas összeg nincs veszélyben, mivel az EU úgy ítélte meg, hogy azt nem tudja jogszerűen elkobozni. (Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter erről a következőket mondta: „Mi jogállamok közössége vagyunk, s egy szabályokon alapuló nemzetközi rendet védünk; nem vehetjük semmibe a törvényeket csak azért, hogy a szövetségesünknek segítsünk.”) Ehelyett az eszközök ideiglenes felhasználására összpontosít. Elsősorban arra, hogy a zárolt, vagy befagyasztott pénzekből származó nyereségeket vagy a megadóztatásukból származó bevételeket átutalják Ukrajnának.
A pénz zömét a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóház kezeli, amely szerint a (szankciókkal blokkolt) hatalmas összeg eddig hárommilliárd euró nyereséget termelt. Az uniós tagállamok lényegében ennek az összegnek (hozamnak) a sorsáról akarnak dönteni.
Az alapelképzelés szerint a nyereségre extraprofitadót kellene kivetni, a belőle származó bevételt pedig Kijev kapná meg, s fordíthatná az ország újjáépítésére.
Korábban azonban több EU-tag is óvatosságra intett ezzel kapcsolatban, az Európai Központi Bank (ECB) pedig el is utasította a javaslatot. Sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy még az eszközökből származó (megadóztatott) nyereségek felhasználása is bajokat okozhatna (az eurónak).
Ukrajna legfontosabb támogatójaként az Egyesült Államok egyetért a különleges adó alkalmazásával, miként azzal is, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborús károkért. Az utóbbit támogatja a világ hét legfejlettebb iparú országát tömörítő G7-csoport több tagja is.
Október elején már az is elhangzott, hogy jövőre akár 1,7 milliárd euró segélyt lehetne küldeni Ukrajnába abból az összegből, amely az EU területén befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségadóból származna. Az így szerzett összeg (az átutalásig) az Euroclearnél maradna, megfelelő őrzési díj fejében. Persze eddig sem ingyen látta el a feladatát. Nemrég arról számolt be, hogy a vagyon kezeléséért immár 34 millió eurót számolt fel.
Kijev alighanem jóval nagyobb summára számít. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már a tavasszal jelezte, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyon egészére igényt tart. Azért, hogy – mint mondta – így kompenzálhassák „az Oroszország által okozott károkat”.
Amíg a summa az EU-ból megérkezik, Kijev egyéb módon is igyekszik rátenni a kezét orosz vagyontárgyakra. A háború miatt Ukrajnában lefoglalt orosz értékeken árverések során igyekszik túladni. A licitálóktól befolyt pénzt újjáépítésre, infrastrukturális beruházásokra, új lakások építésére, aknamentesítésre és – miként a kormány kilátásba helyezte – „sok olyan dologra fordítják, amely visszaadja a reményt egy szebb jövőre”.
