A 2023. évet pozitív mozgásokkal zárta a munkapiac Szerbiában – nyilatkozta Zoran Martinović, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója a Tanjugnak. Kiemelte, hogy a munkanélküliség történelmi minimumra esett, és év végén 9 százalékos volt. Tavaly ugyanis 10 százalékkal kevesebben jelentkeztek a szolgálat nyilvántartásába, mint 2022-ben. A tíz évvel ezelőtti adatok viszont rámutatnak arra is, hogy ebben az időszakban megfeleződött a munkanélküliként számontartott lakosok száma – mondta a szolgálat igazgatója. Emlékeztetett, hogy a munkanélküliek aránya 2012-ben 25 százalék volt. Hozzátette: év végén 387 ezer álláskeresőt jegyzett az országos foglalkoztatási szolgálat, az alkalmazottak aránya viszont 50,7 százalékos volt.
Ez a siker a szerb állam megfelelő intézkedéseinek köszönhető, amelyek biztosították a munkapiac stabilitását – állította Martinović, aki szerint a 2020. évet beárnyékoló koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán konflitus és a Gázai övezetben zajló összetűzések is kihatással voltak a világ munkapiacára, Szerbiában azonban mégsem tapasztaltunk jelentős ingadozásokat.
– Továbbra sem csappan a külföldi munkaadók érdeklődése a hiányszakmák és bizonyos szakterületek iránt. Így komoly lehetőségeink vannak arra, hogy a különböző képzések és átképzések által mindenkinek találjunk állást. Többnyire ugyanazon képesítések számítanak hiányszakmának, amelyek iránt korábban is nagyobb volt az érdeklődés, mint a kínálat. A felsőoktatási végzettségek közül az IT-ágazatban tapasztalható a legnagyobb hiány: technológiai, elektronikai, elektrotechnikai mérnököket keresnek leginkább. De hiány van építész- és gépészmérnökökből is, valamint szakorvosokból, matematika-, fizika- és nyelvtanárokból. Kevés magasan végzett gyógyszerész és biokémikus van, de a pénzügyi szakemberek és közgazdászok is keresettek. Nem csökkent az érdeklődés a mesteremberek iránt sem: CNC-gépkezelőket, hegesztőket és sofőröket épp úgy keresnek, mint ápolókat és biztonsági szakembereket is – sorolta a hiányszakmákat az igazgató.
FOLYTATJÁK A KÉPZÉSEKET, TÁMOGATJÁK A FIATALOKAT
Martinović hangsúlyozta, hogy a szolgálat folytatja azokat a képesítési és átképesítési programokat, amelyeket tavaly is megvalósított. A hiányszakmák esetében a tanfolyamokat azoknál a cégeknél végezhetik el a munkanélküliek, amelyek munkaerőhiánnyal küszködnek: így is növelik az esélyt az állásvállalásra. Emellett az Első fizetésem programmal is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok a keresett szakterületeken szerezzenek gyakorlati tudást – sorolta az állami intézkedéseket Martinović.
– A programra 7500 fiatal jelentkezett, és január folyamán megkezdik a kilenc hónapos képzésekre vonatkozó szerződések aláírását. Ugyanakkor a szolgálat három fiókintézetében beindítják a Jótállni a fiatalokért (Garancija za mlade) elnevezésű programot is. A kísérleti jellegű kezdeményezés célja, hogy a programra jelentkező 30 évnél fiatalabbak legfeljebb négy hónap alatt állásajánlatot kapjanak, vagy elkezdjék az átképesítésüket. A programot az idén a fiókintézetek 20 önkormányzat területén érvényesítik, de 2026 végéig kiterjesztik az egész ország területére – jelentette be az igazgató.
Hozzátette: a szolgálat nemsokára meghirdeti az említett programok közfelhívásait. Ezek megvalósítására az idén 7 milliárd 700 millió dinárt fordít az állami vezetés, de az önkormányzatokkal együttműködve a helyi vezetések további eszközöket különíthetnek el a foglalkoztatás növelése érdekében – mondta Martinović.
EGYRE TÖBB A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓ
Az igazgató kiemelte a duális oktatás jelentőségét is, amely jelentős változásokat eredményez a munkapiacon. A szakképesítéseknek ugyanis összhangban kell lenniük a munkapiac keresletével, és ezt a szerbiai vállalkozók és cégek is alátámasztják – mondta az igazgató. Hangsúlyozta azonban, hogy a duális képzést még fejleszteni és szélesíteni kell országunkban mindaddig, míg a képzést teljes mértékben át nem helyezik a gyakorlatba. A folyamat azonban korántsem lehet olyan gyors, mint amilyen ütemben növekszik a kereslet egyes szakterületek iránt.
– Az utóbbi években kénytelenek vagyunk szembenézni azzal a ténnyel, hogy egyre több külföldi munkavállaló keres állást az országunkban. Míg tavalyelőtt 34 ezer munkaengedélyt adtunk ki külföldieknek, addig a 2023. évben a kiadott engedélyek száma 51 ezer volt. A legtöbb külföldi munkavállaló az építőiparban helyezkedett el, de nagy volt az érdeklődés az IT-ágazat iránt is. Sokan vállaltak állást a vendéglátóiparban és a közlekedés területén is – sorolta a külföldiek számára kínálkozó lehetőségeket az igazgató, aki szerint a munkaerő-vándorlás az elkövetkező években is meghatározza majd a munkaerőpiacot Európában és a világban is.
A külföldi munkavállalóknak tartózkodási és munkaengedélyre van szükségük ahhoz, hogy Szerbiában vállaljanak állást. Február elsejétől egységesítik a dokumentumokat, és a Belügyminisztérium biztosítja a kiadást: az egyszerűsített eljárással meggyorsítják a munkaengedélyek kiadását.
Nyitókép: A munkanélküliség történelmi minimumra esett, az év végén 9 százalékos volt (Fotó: Dávid Csilla)
