Bolognában koporsóval vonult fel a mezőgazdaságban dolgozók egy csoportja, az agrárágazat halálára utalva. Egy másik olasz városban, Casertában gyümölcsöt és zöldséget osztottak a gazdák az utcán. Nem jókedvükben, hanem szorult helyzetükben, illetve azért, hogy gyarapodó gondjaikra hívják fel a figyelmet.
A gondokból másutt sincs hiány az EU-tagországok gazdái körében. Elégedetlenségüket már hetek óta tiltakozásokkal, traktoros felvonulásokkal, közúti közlekedés megnehezítésével, határátkelők forgalmának lassításával, útakadályokkal, sőt egyik-másik kikötő blokádjával is igyekeznek kifejezésre juttatni. Többnyire vidéken, de itt-ott a fővárosban is, vagy annak környékén.
Néhol erélyesebben, sőt látványosabban lépnek fel. Nemrég dühös termelők szalmát égettek Szófiában a mezőgazdasági minisztérium épülete előtt, majd tejjel oltották el a lángokat. Közben követelték a tárcavezető lemondását, akit alkalmatlannak tartanak az ágazatot sújtó kihívások kezelésére és a gazdák érdekeinek védelmére. Hollandiában (ahol tüntetők csoportjai több utat és autópályát zártak le traktorokkal) szénabálákat és gumiabroncsokat gyújtottak fel.
Brüsszelben a rendőrökkel is összecsaptak az elégedetlenkedők, ráadásul az Európai Parlament épületénél, ahol a rendőrök vízágyúval oszlatták szét a gazdákat, akik tüzet gyújtottak, gumiabroncsokat és szalmabálákat égettek. Előzőleg pedig tojással dobálták meg az uniós parlament épületét, amelynek falára írták fel a követeléseiket.
A néhol tavaly ősszel, másutt csak az idén kezdődött tiltakozó akciókba tízezrek kapcsolódtak be, mezőgazdasági járművekkel. Sokfelé sokféle követelést fogalmaztak meg. Némelyek a növekvő (termelési) költségek, a műtrágya és a gázolaj árának emelkedése, az alacsony eladási árak, a csökkenő bevételek, az olcsó agrárimport és a túlszabályozás ellen tüntettek. Mások meg a túlzónak tartott uniós és hazai környezetvédelmi intézkedések, továbbá az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kockázataira hívták fel a figyelmet. Megint mások a romló gazdasági kilátásaik, a rengeteg adminisztrációs munka és a bonyolult jogszabályok miatt tiltakoztak. Bőven akadtak olyanok is, akik a szerintük következetlen, túlbürokratizált és gyenge európai uniós agrárpolitikát (CAP) ostorozták, miközben követelték a közösségen kívüli országokból, köztük Ukrajnából származó olcsó mezőgazdasági termékek akadálytalan európai importjának korlátozását vagy betiltását. (Az ukrajnai gabona, cukor, baromfi, tojás és bogyós gyümölcsök importjának jelentős csökkentését több uniós tagállam is sürgeti.) Az utóbbi követelés támogatói azzal érvelnek, hogy az idegenből érkező agrártermékek nem felelnek meg az EU követelményeinek, és az uniós termékek árát is lenyomják. A zúgolódók ezt tisztességtelen eljárásnak tartják, amelynek a következménye – szerintük – uniós gazdaságok ezreinek csődje lehet.
Az elmúlt hetekben, hónapokban több mint tíz EU-tagországban tiltakoztak a gazdák. A közösséghez nem tartozó Svájcban is követték a példájukat. Ebben az országban ráadásul először mozdultak meg az elégedetlen termelők, akik néhány tucat traktorral tüntettek Genf utcáin. A szervezők azt mondták, hogy a helyi gazdák hasonló gondokkal küszködnek, mint a társaik más európai országokban.
Az EU-tag Málta is az érdeklődés homlokterébe került. Azzal, hogy több mint negyven év óta (februárban) ott is tüntettek a gazdák (a CAP ellen).
Nehezményezték, hogy az olcsóbb külföldi importáru kiszorítja a hazait, illetve versenyképtelenné teszi terményeiket. Bírálták a túlzónak tartott (bár még nem is hatályos) szigorú környezetvédelmi előírásokat rögzítő uniós Zöld megállapodást (EU-Green Deal) is. Elfogadhatatlannak nevezték azt az új uniós szabályt is, amely értelmében a tíz hektárnál nagyobb szántóval rendelkező gazdaságok – az anyaföld és a környezet állapotának megóvása érdekében – kötelesek a teljes terület négy százalékát parlagon hagyni.
Görögországban sajátos helyi okok miatt is tüntettek. A kormánynak felrótták, hogy a – termést és a szántóföldeket több térségben elpusztító – tavalyi súlyos árvizek és példátlan erdőtüzek miatt ígért állami kárpótlás túl szerény mértékű, ráadásul még a beígért kevéske pénzt sem fizették ki nekik teljes egészében.
Figyelemre méltó Lettország is. Gazdák ezrei itt ugyanis az orosz gabona és egyéb agrártermékek EU-importjának betiltását is követelték, sőt a közösség területén történő átszállításának blokkolását is. Juris Lazdiņš, a tiltakozás szervezője erről a következőket mondta: „Egyik kézzel segítünk az ukránoknak, de a másikkal engedjük az agresszor országot gabonát lopni Ukrajnában, s azt nagy haszonnal értékesíteni Európának. Fosszák meg Oroszországot ezektől a lehetőségektől, hogy ne tudja finanszírozni háborús erőfeszítéseit.”
A tiltakozók néhol már eredményt értek el. A francia mezőgazdasági termelők is közéjük tartoznak. Gabriel Attal miniszterelnök nemrég részletes intézkedéssorozatot jelentett be a gazdák terheinek csökkentésére, illetve mintegy 404,5 millió eurónyi további pénzügyi támogatást ígért. Ennek részeként a kormány – egyebek mellett – 150 millió euróval mérsékli a termelők adó- és járulékterheit. Ezenkívül meg akarja akadályozni, hogy az országba, amely az uniós agrártámogatások fő haszonélvezője (több mint évi kilencmilliárd euróval), olyan gyümölcsöket és zöldségeket importáljanak, amelyeket az EU-ban betiltott növényvédő szerrel kezeltek.
Az Európai Bizottság (EB) is lépett. A Minap leállította a növényvédőszer-ellenes javaslatot, s ezzel engedményt tett a gazdálkodóknak. Brüsszel hajlandó engedni néhány környezetvédelmi kérdésben is. Ursula von der Leyen EB-elnök jelezte: megvédik a gazdákat az Ukrajnából exportált olcsóbb termékektől, és lehetővé teszik számukra, hogy olyan területeket használjanak, amelyeket környezetvédelmi okokból eredetileg nem lett volna szabad bevetniük, illetve hasznosítaniuk.
Nyitókép: Tiltakozó olasz gazdák traktorokkal Rómában, a Colosseumnál (Fotó: Beta/AP)
