Az Újvidék–Szabadka vasútvonal július 30-áig elkészül, a közlekedés pedig a tesztelések után, várhatóan decemberben indul meg – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter. Mint mondta, Szerbiában az év végéig 184 kilométer vasúton közlekednek majd a vonatok, ami egyedülálló a Nyugat Balkánon.
– A szerződés értelmében az Újvidék–Szabadka vasútvonal befejezésének határideje 2025 eleje volt. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres közlekedés korábban indulhat meg. Az Újvidék–Szabadka szakaszon tizenegy állomás lesz, ebből nyolc meglévő, amelyeket felújítanak majd, valamint három újonnan épült. Szeptember 1-jétől szeptember 17-éig a Deutsche Bahn német vállalat végzi a vasút tesztelését, amely uniós szabvány alapján készült. A próbák várhatóan három hónapig tartanak. Amikor megindul a közlekedés, Belgrádtól Szabadkáig 1 óra 12 perc alatt utazhatunk, ami jelentős minden polgár számára. A vasút megváltoztatja a közlekedést, mivel sokkal többen utaznak majd vonattal, csökken a teherautók és a gépkocsik forgalma, tulajdonképpen ez is a vasút lényege. A vonatközlekedés fontos a környezetvédelem szempontjából is, mivel nem szennyezi a környezetet, és kényelmesebb utazást tesz lehetővé. Arra számítok, hogy a magyar fél a 166 kilométer hosszú, Budapesttől Szabadkáig tartó vasúti szakaszt 2026-ig befejezi – fejtette ki Vesić.
Rámutatott arra, hogy májusban kiírják a pályázatot a Belgrádtól Nišig húzódó 230 kilométer hosszú vasúti szakaszra, amelynek több mint 50 százalékán 200 kilométer/órás sebeséggel közlkedhetnek majd a vonatok. A projektum teljes értéke 2,77 milliárd euró, a hitel az Európai Beuházási Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól érkezik, az EU pedig 600 millió eurót adományoz.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy 23 kilométer hosszú vasút épül Ništől Brestovacig, és még 136 kilométer hosszúságú vasút Brestovactól Preševoig.
– Belgrádban az uniós küldöttséggel újabb vasúti projektumokról tárgyaltunk. A szerb kormány pályázott az Európai Uniónál, hogy finanszírozza a Brestovac–Preševo vasúti szakaszt, így 50 kilométer marad Szkopjéig. A közeljövőben gyorsvasút köti majd össze Budapesetet és Szkopjét, Szabadka, Újvidék, Belgrád és Niš érintésével. Örömmel tölt el, hogy Görögország is bekapcsolódott a projektumba. Athén és Szoloniki között megkezdődött a vasút korszerűsítése, Szaloniki és az Észak-Macedón határon Fekvő Idoméni között pedig új vasútvonal épül. Fontos lenne azon munkálkodni, hogy Görögország irányából Szkopjéig folytatódjon a vasút építése. A Görögországgal való összeköttetés nemcsak a polgárok, hanem a gazdaság szempontjából is jelentős, mivel létrejön az kapcsolat a szaloniki és a pireuszi kikötőkkel. Görögország bevonása a projektumba történelmi győzelem a Nyugat-Balkán számára, mivel ezáltal a 10-es páneurópai folyosó az egyik legjelentősebb európai korridor lesz. A polgárok 13 óra alatt Budapestről Szerbián és Észak-Macedóninán keresztül eljuthatnak Grögországba – fogalmazott Vesić.
Szerbiában tavaly több mint hétmillió személy vette igénybe a vasúti közlekedést. A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra tavaly mintegy 2,5 milliárd eurós értékben végzett el munkálatokat. Szerbia teljes vasúthálózatát korszerűsítik, a meglévő vasutakat felújítják és újakat is építenek.
Nyitókép: Ótos András felvétele