2024. szeptember 1., vasárnap
31. KOPAONIKI ÜZLETI FÓRUM

A helikopterpénzektől az európai vonatig

Rekordszámú, mintegy 1500 résztvevővel tartják az idén a Balkán legjelentősebb gazdasági tanácskozásának kikiáltott Kopaoniki Üzleti Fórumot, melynek négy napján több mint 200 szakember szólal fel. Központi témáját így fogalmazták meg: Új globális körülmény: A bizonytalan jövő kihívásai. A szervezők szerint egyetlen aktuális téma sem marad érintetlenül: az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési terveitől az energiabiztonságon, a digitális átálláson és a klímaváltozás következményein keresztül, az autóipar jövőjéig és a szerb gazdaság versenyképességéig minden kérdéskör terítékre kerül.

A 31. Kopaoniki Üzleti Fórumon, melyet a Szerbiai Közgazdászok Szövetsége szervez, várhatóan több mint 30 panelbeszélgetést és három plenáris ülést tartanak, emellett négy speciális rendezvényt is előirányoztak, melyeken az akadémiai közösség, a politikai színtér, az üzleti menedzsment, valamint a nemzetközi pénzügyi szektor és diplomácia jeles egyéniségei osztják meg tapasztalataikat az egybegyűltekkel. 

A tegnapi nap a bankkormányzó és a pénzügyminiszter beszédével indult. „Azon munkálkodunk, hogy Szerbia olyan beruházási minősítést kapjon, amilyent soha korábban. Minden olyan tényezővel foglalkozunk, ami hatással lehet az értékelésre, ami még több közvetlen külföldi befektetést, egyúttal kedvezőbb helyet jelentene a beruházási térképen, de az államkötvények minősítésének tekintetében is” – mondta Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója. 

Megállapítása szerint a jó gazdasági eredményeknek köszönhetően a szerb kötvényeket elemzők és befektetők máris kitűnőre minősítik, amiről az is tanúskodik, hogy hatalmas az érdeklődés a nyolcéves dinárpapírok iránt. Szerbia ismét bizonyította ellenálló képességét: tavaly az áru- és szolgáltatáskivitelből 41 milliárd eurós bevétele volt, 75 százalékkal több, mint a koronavírus-járványt megelőző, 2019. évben. Azóta 87 százalékkal növekedtek az ország devizatartalékai, melyek most elérik a 25 milliárd eurót. A munkanélküliség a legalacsonyabb szinten van, az évközi infláció pedig a januári 6,4 százalékról a jegybank becslése szerint februárban 5,5 százalékra mérséklődött. A bankkormányzó arra is kitért, hogy tavaly volt 150 éves a szerb dinár, és hogy kevés nemzet dicsekedhet másfél évszázados valutával, de szerinte mindez, akárcsak a tanácskozás összes témája „értelmét veszti”, ha a szerbség egy részének (Koszovóban) nincs joga saját nemzeti valutájának használatára, az alapvető létfenntartási eszközökre és a békés életre. Szerinte erre minden embernek és minden intézménynek reagálnia kellene, „tanácsokat osztogatni, erkölcsi meggyőződést emlegetni és tehetetlenségre hivatkozni könnyű”.

Siniša Mali pénzügyminiszter bejelentette: a Nyitott Balkán kezdeményezés részeként ma kezdik alkalmazni a közös munkaengedélyek felismerési rendszerét Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia között. Ezzel kezdetét veszi az egységes munkaerőpiac működése. Az eredményekről és célokról szólva kiemelte, hogy a GDP átlépte a 69 milliárd eurót, 2027-re pedig a 90 milliárdot meghaladó összeg a cél. Erre az évre 3,5 százalékos növekedést látnak reálisnak. A GDP-arányos közadósság most 53 százalékon áll. Szavai szerint a bérek folyamatosan emelkednek, az idén decemberre 920–930 eurós átlag várható, 2025-ben több mint 1000, 2027-ben pedig 1400 euró lesz. A pénzügyi tárca adatai szerint a keresetek reálértéke tavaly 2,4, a nyugdíjaké 8,7 százalékkal emelkedett. Mali az országszerte folyó útépítési munkálatokról is szólt, kiemelve, hogy pillanatnyilag 11 gyorsforgalmi utat építenek.

Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke úgy értékelte, hogy a körülményekhez képest a szerbiai gazdasági mutatók kielégítőek, amit a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, valamint az is bizonyít, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt maradt, és hogy a közadósság csökkenő irányzatú. Szerinte elengedhetetlen a szilárd monetáris politika megtartása, a közpénzügyek irányításának feljavítása, a pénzügyi kockázatok jobb felmérése és az állami beruházások jóval hatékonyabb kezelése. Figyelmeztetett, kerülni kell az „egyszeri, inszelektív pénzügyi beavatkozásokat a lakosság felé”, vagyis az ún. helikopterpénzek osztogatását, illetve a helyi önkormányzatoknak és a közvállalatoknak való terven kívüli, alapjában véve politikai indíttatású juttatásokat, mert ezek közvetlenül sértik a pénzügyi felelősség elvét, és aláássák az infláció leszorítását célzó törekvéseket. A közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat szerinte kizárólag az előre lefektetett szabályok szerint kellene növelni.

Felszólalt Ivailo Izvorski, a Világbanknak az európai és közép-ázsiai térséggel megbízott vezető közgazdásza is, aki kijelentette, Szerbia számára a legnagyobb lehetőséget az „európai vonatra”, az európai összetartás gépére való felszállás jelenti, ez teszi lehetővé, hogy a lakosonkénti közepes jövedelmű ország egy magasabb kategóriába kerüljön.

Az üzleti tanácskozás nulladik napján, vasárnap hat panelbeszélgetést tartottak egyebek között a nyugat-balkáni gazdasági kilátásokról és a kreatív iparról, mint a sikerhez vezető hídról. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének képviselői szólaltak fel. Julija Ustjugova, az IMF szerbiai irodavezetője elmondta, Szerbiában az idén 3,3, jövőre 4,5 százalékos gazdasági növekedésre van kilátás. Jelezete, a jövő héten Belgrádba látogat a valutaalapi küldöttség, hogy megkezdje a tárgyalásokat a most érvényes készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatáról. 

Az eredeti tervtől eltérően tegnap késő estére jelentették be Ana Brnabić kormányfő felszólalását, és nagy érdeklődéssel várják a tanácskozás különleges vendégének, Jeffrey Sachsnak, a Columbia Egyetem tanárának, a fenntartható fejlődés világszerte elismert szakértőjének beszédét, aki a bejelentések szerint New Yorkból videólinken kapcsolódik be a tanácskozásba. Az idén először adták át a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének rangos elismerését a rendezvényhez való hozzájárulásért. Az arany oklevelet az idén Miodrag Kostić, az MK-csoport elnöke és alapítója kapta.

Nyitókép: Beta