„A válságok és súlyos nemzetközi körülmények ellenére Szerbiának 2019-től mind máig sikerült folyamatosan bővítenie gazdaságát, és csak 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt jegyzett minimális, 0,9 százalékos visszaesést. Gyorsabb is lehetett volna a gazdasági növekedés, de a nehézségekhez képest jó munkát végeztünk” – összegezte véleményét a kopaoniki üzleti tanácskozáson Ana Brnabić kormányfő.
Kiemelte, a járvány idején Szerbia a világ azon 10 országa közé tartozott, melyekben növekedett a foglalkoztatás. A legsúlyosabb, 2020. évet leszámítva a közvetlen külföldi beruházások 2012 óta állandóan növekedtek. Tavaly 30 százalékuk Kínából érkezett, de Japánról sem szabad megfeledkeznünk. Nagy léptekkel fejlődik az infokommunikációs (IKT) szektor, 2023-ban az IKT-kivitelben először sikerült felülmúlnunk Bulgáriát, nekik 3,3, nekünk pedig 3,4 milliárdos bevételünk volt – mondta a miniszterelnök. A szolgáltatások fejlesztésében az ország első számú partnere az Egyesült Államok, utána Svájc és Nagy-Britannia következik, de Kína is jelentős. Brnabić a startupokban, vagyis a kezdő vállalkozásokban rég nem tapasztalt lehetőségeket lát, a jövőt illetően, saját bevallása szerint derűlátó, és hiszi, hogy maradéktalanul sikerül végrehajtani az Ugrás a jövőbe elnevezésű, 2027-ig szóló fejlesztési tervet.
A szintén Kopaonikon tartózkodó Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter tegnap az energiahatékonysági világnap (március 6-a) kapcsán közölte, még ebben a hónapban vagy áprilisban újabb támogatási felhívást tesznek közzé a háztartások számára, hogy minél nagyobb arányban növelhessék a lakások, épületek energiahatékonyságát. Állami intézkedésekkel 25-30 százalékkal is csökkenthető az áramfogyasztás, mondta, ezért folytatják a lakosság támogatását, és akár a költségek 65 százalékát is fedezik. Az utóbbi fél évben 5500 háztartással írtak alá szerződést, és még ugyanennyivel várható az egyezmény megkötése. Ezek a családok már a következő fűtési idényben energiatakarékos életmódra térnek át. Nagy az érdeklődés, a program 2027 végéig tart. Becslések szerint a családi házakon kívül 15 városban és községben mintegy 1500 társasház is jelentkezett az energiahatékonysági programra. A miniszter asszony szólt az energiaszektor országos reformjáról, valamint arról, hogy továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik az alternatív ellátási források felkutatása. Egyelőre még mindig 60 százalékban a szén alapú energiára támaszkodunk. Đedović Handanović egyebek között elmondta: Szerbia Európában a harmadik helyen áll a lítiumtartalékok tekintetében, és így az egész EU, Norvégia és Nagy-Britannia piacának 20 százalékát elláthatná a villanyjárművek gyártásához szükséges anyaggal.
Az idén hozzávetőleg 4 milliárd eurót költenek az államkasszából infrastrukturális fejlesztésekre, köztük 166 kilométeren fejezik be az útépítést – jelentette ki a témának szentelt panelbeszélgetésen Goran Vesić építési, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter. Ehhez kapcsolódva közölte Nikola Đukić, a térség több országában jelenlevő UNIQA biztosítóház elnöke, hogy az országban nincs egyetlen olyan jelentős infrastrukturális létesítmény sem, amely ne lenne biztosítva. Elmondta, ez az első olyan biztosítótársaság, amely a kockázatfelméréskor figyelembe veszi a fenntarthatósági kritériumokat is. Nyilvántartásuk szerint a legnagyobb károkat természeti csapások okozzák, értékük gyakran több százezer euróra rúg.
Kirill Tyurdenev, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) vezérigazgatója tegnap a kopaoniki tanácskozáson jelentette be, hogy a cég több mint 150 millió eurót fektet egy új petrokémiai üzem építésébe, melyben polipropilént állítanak majd elő. Emlékeztetett: a NIS tavaly 20,86-ról 90 százalékra növelte tulajdonrészét a pancsovai Petrohemijában, és vállalta a 150 millió eurós feltőkésítést. A kormánnyal együttműködve fejleszti tovább az üzemet. Terveik között szerepel a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentése és az, hogy maguk állítsák előtt az üzem villanyáram-szükségleteinek több mint 50 százalékát; 100 megawattos kapacitású szélparkot építenek, és a napenergia-hasznosítás is céljaik között szerepel.
A Kopaoniki Üzleti Fórum különleges eseményeként hétfőn bemutatták az Expo 2027 világkiállításhoz fűződő terveket. Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke kifejtette, kihasználják az alkalmat, hogy felhívják a tanácskozás több száz jeles vendégének figyelmét a világkiállítás nyújtotta lehetőségekre. Ez egy 17-18 milliárd eurós beruházás, amit a szerbiai cégeknek föltétlenül ki kell használniuk. Már most meg kell kezdeniük az előkészületeket, ha részt szeretnének venni a világeseményen, és nincs olyan ágazat, amely ne profitálhatna belőle.
Jelena Begović tudományügyi és technológiai fejlesztési miniszter az Expo kapcsán elmondta, abban, hogy Belgrádra esett a választás, nagy szerepe volt annak, hogy Szerbia megmutatta, minden országot tiszteletben tart, és mindegyiknek lehetőségeket kínál. A nagy esemény résztvevői számos szolgáltatási innovációnak lehetnek majd szemtanúi és élvezői.
A szerbiai Davosnak is nevezett üzleti eszmecserén külön panelbeszélgetést szenteltek az autóipari változásoknak. Milan Grujić, a 3F Srbija vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínában már tavaly minden harmadik, újonnan bejegyzett gépkocsi tisztán elektromos meghajtású volt. Az EU-ban a villanyautók aránya 16, Amerikában 7 százalék volt. Világszerte reneszánszukat élik a hibrid járművek, az eladás 90 százalékos növekedést mutat, az EU-ban Németország miatt kissé visszaesett, ott ugyanis törölték a támogatásokat. Petar Jovanović, az AIK Bank végrehajtó bizottságának elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az államnak közvetlenül vagy kedvező bankkölcsönökön keresztül minél nagyobb mértékben támogatnia kell az autóipari zöldátállást.
Nyitókép: Dušan Borovčanin, az EXPO 2027 igazgatója is beszámolt a világkiállításhoz fűződő tervekről (Fotó: Beta)
