A családügyi és népesedéspolitikai kérdésekkel foglalkozó minisztérium az idén 400 millió dinárt fordít a natalitás növelését célzó projektumokra; 68 helyi önkormányzatba juttatott eszközöket erre a célra, tavaly pedig 52 község, ill. város kapott pénzt, hogy hozzájáruljon az ország demográfiai arculatának megváltoztatásához – ismertette a Kopaoniki Üzleti Fórumon Darija Kisić szakminiszter. Hangsúlyozta, hogy Szerbia az egyetlen ország a régióban, amelynek sikerült megállítania a termékenységi arányszám csökkenését. Ez 2012-ben 1,4 volt, ma 1,63, a cél pedig az, hogy 2027-re elérjük az 1,75-öt. Kisić elmondta, hogy a családok anyagi támogatása soha nem volt hathatósabb, mint ma, a szülői pótlék 12-szer nagyobb, mint 2012-ben volt, és tovább növekszik: az első gyermek után 500.000, a másodikra 600.000 dinár lesz.
Fabio Scano, az Egészségügyi Világszervezet szerbiai irodájának igazgatója így fogalmazta meg üzenetét: Az egészségügybe való befektetés nem költség, hanem a szerb gazdaság erőteljes mozgatórugója. Elmondta, a hivatalos adatok szerint a szerbiai egészségügyi szektor össztermékének értéke 2,36 milliárd euró, és ezzel az összesen 62 gazdasági ágazat közül a 9. helyet foglalja el, az új munkahelyek megnyitásának tekintetében pedig a 10. helyen áll. Scano megállapítása szerint az egészségügy a szerbiai gazdaság bővüléséhez leginkább hozzájáruló 10 ágazat között van. Az egészségügynek szentelt tegnapi panelbeszélgetésen egyébként jelentős teret kapott a digitalizáció, vagyis az e-kartonok 2025-re tervezett bevezetése.
Jelena Tanasković merzőgazdasági miniszter az e-Agrar rendszer bevezetésének előnyeit ecsetelte, értékelése szerint a szaktárca a legutóbbi kopaoniki tanácskozás óta figyelemre méltó eredményeket mutatott fel, konkrét intézkedései nyomán javultak a gazdálkodási körülmények, így már „a beruházásokról, a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságról beszélhetünk”. Kiemelte, a statisztikai hivatal kimutatása szerint a mezőgazdaság a tavalyi társadalmi össztermékben 7,7 százalékban vette ki részét, az idén év végére pedig még jobb eredmény várható. Azt ígérte, ebben az évben a málnatermesztőknek nem lesznek értékesítési gondjaik, a minisztérium idejében intézkedik. Az új felvásárlási idény 20.000 tonna málnával indul, ami megnyugtató adat, hiszen tavaly idény kezdetén több mint 40.000 tonna málnánk volt, ismertette a miniszter asszony, aki szerint kezdetét vette a piaci rendeződés. Arra biztatta a málnatermesztőket, ne hagyjanak fel ezzel a munkával, mert a jelek szerint a kereslet növekedni fog.
Nem szeretem a politikát, ezt jegyezzék fel valahol – tekintett a kopaoniki tanácskozás egyik panelbeszélgetésének közönsége felé Miroslav Mišković üzletember, a Delta holding tulajdonosa. Fejtegetésére különösen sokan voltak kíváncsiak. Miután röviden vázolta cégének pénzügyi eredményeit, a lakosság oktatásába való befektetések fontosságára figyelmeztette az államvezetőket, és egyértelműen kiállt a mind kilátástalanabb helyzetbe sodródó pedagógusok mellett. Nem gond felépíteni egy gyárat, mondta, de kérdés, ki fogja azt vezetni. „Hiányzanak a jó menedzserek, ma a kórházakat orvosok irányítják, nem pedig hozzáértő, hivatásos menedzserek”. Az ismert üzletember kommentárt fűzött ahhoz a tényhez is, hogy a PISA-felmérések eredményei szerint a térségben a szerbiai gyerekek teljesítenek a legrosszabbul, és évről évre tovább gyengülnek az eredményeik. A tanárok fizetése túl kicsi, felelőssége viszont túl nagy. „Sajnos azt kell mondanom, hogy gyerekeinket 65.000 dinárért dolgozó tanárok tanítják. Az én időmben a tanítók nyakkendőt viseltek, de nem vagyok biztos benne, hogy ma vajon nyakkendőt köt-e valamelyik tanító.” Mišković szerint minden újdonságot vállalni kell, így a mesterséges intelligenciával is jó lesz mielőbb megbarátkozni. Az emberek nehezen fogadják el az újdonságokat, mondta, és a vasúti közlekedés múlt századi példáját hozta fel: „Amikor annak idején, talán 1884-ben elindult az első vonat Belgrádból Nišbe, az emberek sopánkodtak: Miféle vonat jár erre, még elgázolja a birkáinkat!” Az a gazdálkodó, aki nem fogadja el az új technológiákat, gyorsan tönkremegy, szögezte le Mišković. Szerinte ma nem dollárban, euróban vagy ingatlanokban kell tartani a pénzt, ehelyett inkább a tőzsdén kell részvényekkel kereskedni.
Miodrag Zec közgazdász, nyugalmazott egyetemi tanár a Kopaonikon elhangzottak kapcsán az N1 műsorában feltette a kérdést: az üzleti világ és a gazdaságpolitika számos szakértője közül, hogyhogy senki nem magyarázta el az embereknek, hogy Szerbiában miért magasabbak az árak, mint Németországban, és hogyan lehetséges, hogy nálunk a töpörtyű 20 euró, Montenegróban pedig a legfinomabb, szárított sonka csak 17. „És ha a Mišković által emlegetett befektetésekről beszélünk, vajon hol vásárolhatok én kötvényeket a Deltától vagy a Telekomtól? És ahelyett, hogy a Kínába induló repülőgépekről beszélgetnénk, inkább azt a kérdést kellene körüljárni, miért kerül 200 euróba a Tivatig szóló repülőjegy, amikor New Yorkba 500-ért lehet repülni. Zec szerint Szerbiában a tanügyi dolgozók egyenesen megalázott osztály lett. A történelemben a hatalomtartók soha nem is szerették az oktatást, mert tisztában voltak/vannak azzal, hogy a tudás, út a személyes szabadság, a bátorság, a kreativitás felé, a hatalom viszont inkább az alattvalót szereti. A szófogadó alattvaló kifizetődőbb a kreatív polgárnál – fejtette ki a professzor.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
