Az Európai Unió hatmilliárd euróval támogatja a nyugat-balkáni piac egységesítését – emelték ki az Egy régió, egy piac elnevezésű konferencián tegnap Újvidéken. A Master Központban megtartott találkozón az Open Balkan kezdeményezést támogató országok magas szintű állami képviselői, cégtulajdonosai és bankárai mellett számos uniós megbízott és intézményvezető is részt vett. A konferenciát nyolcadik alkalommal szervezte meg a Regionális Gazdasági Kutató- és Elemző Központ: az idén is olyan kitűzött célokat fogalmaztak meg, amelyek teljesítésével magasabb szintre emelhető a régió államainak együttműködése, ezáltal fejleszthető a térség gazdasága és növelhető a lakosok életszínvonala.
A balkáni piac egységesítése nagy lépés az Európai Unió felé – hangsúlyozta nyitóbeszédében Slobodan Cvetković gazdasági miniszter. A sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: Szerbia gazdasága hihetetlen átalakuláson esett át az elmúlt években.
– Egyértelmű, hogy országunk a Nyugat-Balkán fejlődésének központjává nőtte ki magát. Ezt alátámasztja a közvetlen külföldi beruházások magas száma és értéke, a munkanélküliség jelentős csökkenése, de többek között az elmúlt években legyártott termékek mennyisége is. Ilyen szempontból országunk túlnőtte saját piacát: fontos, hogy részévé váljunk egy szélesebb körű, ugyanakkor egységes piacnak. E piacteremtés jelentőségét az Unió is felismeri, és támogatja a nyugat-balkáni egységes piac megvalósítását és fejlesztését – mutatott rá a 6 millió eurós támogatás jelentőségére a gazdasági miniszter, aki a konferencián az egységes munkaerőpiac, illetve a zökkenőmentes teherforgalom fejlesztését szorgalmazta a régióban.
A felszólalókat és résztvevőket a szervezők nevében Aleksandar Simurdić, az Európai Ügyek Alap igazgatója köszöntötte. Beszédében több felmérésre is felhívta a figyelmet.
– A Balkan Barometer közvélemény kutatása szerint évek óta ugyanazon problémákkal és kihívásokkal küzdenek meg a Nyugat-Balkán országai. A bécsi intézet 2023. év végén elvégzett elemzése viszont rámutat arra, hogy a régióban 1-3 százalékkal növekedhet a bruttó hazai termék értéke, amennyiben a piac egységesítése eléri az uniós szabadkereskedelmi megállapodás szintjét. A Világbank ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Nyugat-Balkán térségében a határátkelőkön több mint 26 millió órát vesztegel a teherforgalom, ami országonként átlagosan 300 millió euró vesztességet jelent. Az úgynevezett „zöld korridorok” megvalósításával a térség évente több mint egymilliárd eurót takaríthatna meg a Világbank elemzése szerint – mutatott rá az elemzésekre a konferencia szervezője.
VAJDASÁG SZERBIA VEZETŐ RÉGIÓJA
A Nyitott Balkán keretében megszervezett konferencia szervezésében az idén is részt vállalt az újvidéki városi vezetés. A résztvevőket többek között Milan Đurić, Újvidék polgármestere is köszöntötte. Beszédében kiemelte azt a hatalmas fejlődést, amelyen a város átesett az elmúlt 12 évben: a bezárt gyárak helyén újak nyílnak, hidak épülnek és hihetetlen alacsony szinten van a munkanélküliség is – hangsúlyozta a polgármester.
A tartományi székvárosban tapasztalt fejlődést régiószinten Nenad Ivanišević, tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár is megerősítette. A vajdasági beruházások közül kiemelte, hogy végéhez közeledik a Fruška gora-i korridor építése, de fejeződnek a munkálatok az Újvidéket és Szabadkát összekötő gyorsvasúton is. Hangsúlyozta továbbá, hogy az idén megkezdik a Vajdaság mosolyaként emlegetett úthálózat építését, de készül Európa legszebb kerékpárútjának tervezete is, amely Újvidéket köti majd össze Belcsénnyel. Emellett a tartományban történelmi minimumon van a munkanélküliség aránya, ugyanakkor csúcson van a turisták látogatásának a száma. Vajdaság mára az ország vezető régiójává fejlődött – szögezte le beszédében Ivanišević. A tartományi titkár a szolgáltatóiparban tapasztalható munkaerőhiány megoldását szorgalmazta a konferencián.
SZERBIA KEZET NYÚJT A RÉGIÓNAK
A konferencián a felszólalók kiemelték: a balkáni országoknak nagy kihívásokkal kell szembenézniük az európai- és a világpiacon. A mai körülmények között kénytelenek a saját nemzeteik érdekeire fókuszálva közösen építeni a régió gazdaságát – mondta Tomislav Momirović kereskedelmi miniszter.
– Szerbia rengeteget fektetett abba, hogy együttműködésre ösztönözze a balkáni népeket és közelebb hozza egymáshoz a balkáni államok gazdaságát. A szerb kormány erőteljesen támogatja a magánszférát, és mindenekfelett hisz az emberek és a termékek szabad forgalmában. Nagyon sok autópályát és közutat építettünk az elmúlt években, de a vasúthálózatot is folyamatosan fejlesztjük. Az elmúlt évtizedben több száz gyárat nyitottunk meg, és 550 ezer új munkahelyet biztosítottunk. Ez az, amit mi a régiónak is kínálunk: új befektetéseket, gyárakat, technológiákat és további munkalehetőségeket. Reméljük, hogy a régió országai is felismerik a szándékunk jelentőségét – utalt a kereskedelmi miniszter annak fontosságára, hogy a régió államai a jövőbe látó gazdasági érdekeket az egykori nézeteltérések fölé helyezzék.
Ezt a törekvést erősítette meg felszólalásában Staša Košarac boszniai külkereskedelmi miniszter is. Felszólalásában kiemelte: Bosznia és Hercegovina számára megkérdőjelezhetetlen tény, hogy gazdaságilag Szerbia a régió vezető állama. Olyan ország, amelybe érdemes fektetni, és a beruházások biztonságát a politikai akarat is megtámogatja – mondta a boszniai miniszter. Hozzátette: sajnos az általa képviselt kormányban még mindig nincs egységes álláspont az együttműködést illetően, de a jövőbe látó politikusok belátják a gazdaságilag egységes régió jelentőségét, és az Open Balkan kezdeményezés mellett foglalnak állást. A boszniai kereskedelmi tárcavezető is azok közé tartozik, akik a gazdasági szempontokat helyezik előtérbe, és a fejlődés zálogát látják a régió együttműködésében.
A balkáni országok piacainak egységesítését létfontosságúként értékelte a konferencián Dragoslav Šćekić, a montenegrói kormány népességpolitikával és ifjúsági kérdésekkel megbízott kormányfő helyettese is. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Montenegró már évekkel ezelőtt dokumentumba foglalta az álláspontját, miszerint szorgalmazza a határok átjárhatóságát, támogatja a régióban megvalósuló közös befektetéseket, de többek között szorgalmazza a közös munkaerőpiacot és a gazdaság egységesítését is a régióban.
A balkáni országok csakis akkor fejlődhetnek, ha közös célokat fogalmaznak meg, és gazdasági téren is együttműködnek: összefogás nélkül nincs jövő – erősítette meg az előtte felszólalókat Branko Azeski, Észak-Macedónia országos Gazdasági Kamarájának elnöke is. Hozzátette: ez az egyetlen módja annak, hogy kis államaink érvényesülni tudjanak az uniós piacon.
A találkozón a Nyitott Balkán kezdeményezést támogató országok képviselői mellett számos uniós megbízott is részt vett (Fotó: Tóth D. Lívia)
AZ EGYSÉGES BALKÁN VEZET AZ UNIÓIG
Az Unió bővítési politikáját közismerten támogatja Magyarország. Ezt a konferencián megerősítette Magyar József Zoltán, Magyarország belgrádi nagykövete is. Lapunknak elmondta, hogy Magyarország évek óta támogatja a Nyugat-Balkán országainak törekvéseit a piac egységesítésére, hisz ezáltal válhatnak a még szélesebb Uniós piac részesévé.
A nagykövet kiemelte Szerbia és Magyarország gazdasági együttműködésének a jelentőségét is. Számos magyarországi cég évek óta sikerrel működik Szerbiában – hangsúlyozta, példaként pedig MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. sikerét, illetve a konferencián is részt vevő OTP bank tevékenységét hozta fel. Kérdésünkre a nagykövet kitért a Magyarország Kormánya által támogatott gazdaságfejlesztési program jelentőségére is, amelynek révén az elmúlt években területeinken megerősödtek a vajdasági magyar vállalkozók. Ennek tényét a konferencián elhangzott banki elemzések is igazolták. A két ország gazdasági együttműködésével kapcsolatosan Magyar József Zoltán megerősítette a közös határvonalon zajló áruforgalom növekedésének jelentőségét is: a konferencián ugyanis a szerb kereskedelmi miniszter tett említést arról, hogy Szerbia és Magyarország között az elmúlt évtizedben ötszöröződött az áruforgalom. Ebből egyértelműen következik Magyarország azon álláspontja, hogy bővíteni kell a jelenleg működő 9 átkelőhelyet – mutatott rá az együttműködés folytatására a nagykövet. Ugyanakkor kiemelte: Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként is azt fogja támogatni, hogy a nyugat-balkáni régió az Unió egységes piacának a részese legyen.
Magyarország belgrádi nagykövete mellett Szlovénia, Kanada, illetve az Egyesült Királyság nagykövetei is részt vettek a nyugat-balkáni államok piacának egységesítéséről szóló konferencián. A találkozón a Nyitott Balkán kezdeményezést támogató országok képviselői mellett számos uniós megbízott is részt vett.
Nyitókép: A Nyitott Balkán kezdeményezés keretében nyolcadik alkalommal tartották meg a regionális konferenciát Újvidéken (Fotó: Tóth D. Lívia)
