Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a porviharok Vajdaságban. A közösségi oldalakon olyan fölvételek jelentek meg, amelyeken a gépkocsivezetők porviharba kerülnek, és nem látnak semmit. Az ilyen viharok veszélyesek, könnyen közlekedési baleseteket okozhatnak. A hazai médiumok beszámolója szerint az apokaliptikus porviharok káoszt okoznak. Figyelmen kívül hagynak azonban egy fontos tényt, méghozzá azt, hogy a porvihar egyáltalán nem különös jelenség, ellenkezőleg. Tavaly március végén is jegyeztek ilyen jellegű vihart Vajdaság északi részén.
Ana Vuković Vimić egyetemi tanár, klímaszakértő a Klima 101 portálon azt közölte, hogy a klímaváltozás és az intenzív földhasználat miatt a porfelhők egyre gyakoribb jelenségnek számítanak a térségben. Rámutatott arra, hogy Szerbia még nem ismerte fel a porviharok veszélyét, nincs fejlett rendszere követésükre, ami a jövőben elengedhetetlen lesz.
A porviharok veszélyesek lehetnek, ha a kialakulásukra alkalmas helyen keletkeznek. A porvihar nem egyenlő a homokviharral, olyan anyagok alkotják, amelyek kisebbek a homoknál. Hirtelen jönnek létre, nehéz pontosan előrelátni megjelenésüket.
Szakértők rámutatnak arra, hogy a porviharok fő okozója a klímaváltozás. Amellett, hogy megemeli a hőmérsékletet és szélsőséges időjárást okoz, a talaj degradációjához is vezet, a termőföld minősége pedig egyre romlik. Természetesen a porfelhők kialakulásában nagy szerepük van a jelenleg alkalmazott mezőgazdasági technológiáknak is. Egyre több terület válik az erózió martalékává. Nagy gondot jelent a talaj folyamatos humuszvesztése. Vajdaságban a talaj humuszszintje már kevesebb 3 százaléknál, egyesek szerint csupán 2 százalék körül alakul. A szántás vagy tárcsázás következményeként a föld kiszárad, minősége romlik, a felső réteg laza lesz. Egy csapadék nélküli időszakban tovább szárad a talaj, ilyenkor elég egy légáram, ami felkapja, és máris létrejön a porvihar.
A szárazság szintén nagy gondokat okoz. A kutatások alapján a hőmérséklet emelkedése és a minél gyakoribban előforduló aszály jelentős mértékben csökkenti a termőföld nedvességtartalmát. Az előrejelzések alapján a súlyos szárazság miatt 2050-ig a termőföldek 30 százaléka tönkremehet.
Április 16-a előtt alig esett eső, nagy volt a szárazság. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) februárban és márciusban Vajdaság legnagyobb részén aszályt jegyzett, s magas volt a hőmérséklet. A csapadékmentes időjárás április második hetében is folytatódott. Szakértők rámutatnak arra, hogy az aszály egykor ritka jelenségnek számított. Régen egy évtizedben csupán egyszer fordult elő, 2011 és 2020 között pedig 5 alkalommal jegyeztek aszályt, tehát minden második évben.
