Sorra érkeznek a figyelmeztetések Moszkvából azok után, hogy felmerült: az Egyesült Államok és az EU ráteheti a kezét a területükön befagyasztott orosz állami vagyonra. Azokra az összegekre, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Moszkva ellen bevezetett szankciókkal összhangban zároltak.
A napokban az orosz külügyminiszter-helyettes üzent. Szergej Rjabkov közölte: hazája vagyonának elkobzása esetén leminősítheti a diplomáciai kapcsolatok rangját az Egyesült Államokkal. Rjabkov azután szólalt meg, hogy az amerikai törvényhozás nemrég támogatásáról biztosította azt a törvényjavaslatot, amely szerint az USA területén bankokban zárolt orosz állami vagyoneszközöket (valutát és értékpapírokat) el lehet kobozni, s az összegeket át kell utalni Ukrajnának újjáépítés céljából.
Az orosz külügyminiszter-helyettes beszámolt arról, hogy már mérlegelik a lehetséges ellenintézkedéseket, válaszokat. Ezek között nemcsak a diplomáciai lépéseket említette, hanem a nyugati ellenfelek „vagyonával szembeni fellépést” is. Döntés egyelőre nem született az ügyben, mivel sem Washington, sem Brüsszel nem alakította még ki végleges álláspontját.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke közben megszellőztette, hogy Moszkva egy szankciós törvénnyel reagál majd arra, ha a Nyugat lefoglalná és felhasználná Ukrajna támogatására az orosz vagyontárgyakat. A nyomaték kedvéért a törvényhozás alsóházának (Duma) elnöke is figyelmeztetést fogalmazott meg. Vjacseszlav Vologyin megüzente: Moszkvának joga van elkobozni a nyugati vagyont, miután az Egyesült Államok parlamentje megszavazta az ominózus törvényt. Washingtonnak ugyanakkor felrótta, hogy döntésével példát mutatott az EU-nak, amelyet hasonló lépés megtételére próbál rávenni. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin közeli szövetségesének tartott Vologyin azt állítja, hogy megsemmisítő hatása lesz az EU gazdaságára, ha Brüsszel ráteszi a kezét a blokkolt orosz összegekre, s azokat átengedi Kijevnek.
A Duma elnöke tavaly ősszel már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva válaszképpen elkobozza az általa hozzáférhető uniós értékeket, ha Brüsszel „ellopja” a másét és Ukrajnának adja.
Az üggyel kapcsolatban többször megszólalt a Kreml is. Megüzente, hogy már elkészült a lista, amely alapján elveszik az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonokat, ha az idegen hatalmak lefoglalják az orosz jegybank tartalékaiból, pénzügyi eszközeiből befagyasztott 300 milliárd dollárt. A vagyon zöme készpénz, valamint brit, francia, kanadai, német és osztrák államkötvény.
A hatalmas összeg kisebb része, alig öt-hat milliárd dollár van az Egyesült Államokban. A nagyobbik hányada, vagyis csaknem 224 milliárd dollár az EU-ban található, a maradék pedig Nagy-Britanniában, Svájcban és másutt.
Az orosz kormány korábban nagy mennyiségű eurót és dollárt vásárolt, hogy segítségükkel (devizatartalékként) stabilan tartsa a rubel árfolyamát. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után az amerikai, európai uniós és más bankokban őrzött összegeket (a szankciók részeként) befagyasztották a helyi kormányok.
Brüsszel hajlik arra, hogy az EU a befagyasztott orosz pénzösszegekből származó kamatokat, de legalábbis egy részüket átutalja Ukrajna megsegítésére, háború utáni újjáépítésére. A javaslatot támogatja az Unió legfontosabb döntéshozó testülete, a tagállamok kulcsfontosságú vezetőit tömörítő Európai Tanács is.
A meghatározó nyugati nagybankok ellenzik a befagyasztott vagyontárgyak elkobzását, sőt egyre elszántabban lobbiznak ellene. Attól tartanak, hogy ez költséges pereskedésekhez és a nemzetközi pénzügyi rendszer bizalomvesztéséhez vezet. Arról nem is beszélve, hogy az orosz válaszlépésnek szintén komoly pénzpiaci, gazdasági és jogi hatásai lennének.
Az EU-ban sokan egyetértenek azzal, hogy jogszerűen nem lehet elkobozni az orosz állami pénzeket. Ezek ideiglenes felhasználását azonban lehetségesnek tartják. Elsősorban azt, hogy a zárolt összegekből, állampapírokból származó kamatnyereségeket, illetve hozamukat, vagy a megadóztatásukból származó bevételeket átutalják Ukrajnának.
A pénz zömét (az EU-ban) a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóház kezeli, amely szerint a (blokkolt) hatalmas összegek együttesen már több mint hárommilliárd euró nyereséget termeltek. Az uniós tagállamok eddig ennek a profitnak (hozamnak) a sorsáról akarnak dönteni. (Az amerikai parlament a minapi döntésével azt üzeni nekik, hogy jobb lenne, ha inkább elkoboznák a teljes, lefoglalt összeget.)
De még ezt a javaslatot is támadások érték. Az uniós jegybank (ECB) pedig el is utasította. Sőt arra is felhívta a figyelmet, hogy még az eszközökből származó (megadóztatott) nyereségek felhasználása is bajokat okozhatna (az eurónak).
Ukrajna legfontosabb támogatójaként az Egyesült Államok nemcsak a blokkolt orosz értékek kíméletlen megsarcolásával ért egyet, hanem azzal is, hogy Moszkvának fizetnie kell az Ukrajnának okozott háborús pusztításokért. Az utóbbit ötletet támogatja a világ hét legfejlettebb iparú országát tömörítő G7-csoport több tagja is.
Kijev mindenesetre jó nagy summára számít. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már többször jelezte, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyon egészére igényt tart. Azért, hogy – mint mondta – így kompenzálhassák „az Oroszország által okozott károkat”.
