– Az elmúlt időszakban az infláció Szerbiában erőteljesen csökkenő irányzatú volt, számításainknál nagyobb ütemben lassult, és várakozásaink szerint már májusban visszahúzódik az általunk kijelölt célfolyosóba. A tavaly év végén jegyzett 7,6 százalékos infláció áprilisban 5 százalékosra csökkent, és várható, hogy már ebben a hónapban 3 +– 1,5 százalékosra szelídül. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy az élelmiszerárak a korábbinál kevésbé emelkedtek – foglalta össze Jorgovanka Tabaković bankkormányzó a májusi pénzhígulásról szóló jelentés lényegét.
– Fontos tényező az alapinfláció is, amely áprilisban 6,5-ről 4,8 százalékra esett vissza. A térség és az euróövezet országainak többségében, valamint az Egyesült Államokban a bázisinfláció magasabb az összinflációnál, és ez hatással lesz a kamatokra vonatkozó döntésekre is – jegyezte meg a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) vezetője a jelentés bemutatásán. Mint mondta, a következő hónapokban az infláció további lassulására van kilátás: májusban a legrosszabb esetben is 4,5 százalékra csökkenhet, éves szinten pedig 3,3 százalék lehet. A mostani számítások szerint jövőre 3 százalék körüli pénzhígulás lehetséges. A helyzet ilyen kedvező alakulásához legnagyobb mértékben a monetáris feltételek eddigi szigorítása és az inflációs várakozások csökkenése, valamint a meggyengült globális költségnyomások és a behozatali infláció további lassulása járult hozzá, és mindez azt jelzi, hogy „a jegybank megfelelő monetáris politikát folytatott, és biztosította a középtávú árstabilitást” – mondta Tabaković. Annak kapcsán, hogy a központi bank nemrégiben úgy döntött, nem változtat a kamatokon, kijelentette, ragaszkodnak az óvatosság elvéhez, mert a nemzetközi inflációs nyomás ugyan gyengül, de továbbra is fokozott.
A Köztársasági Statisztikai Intézet korábban az áprilisban jegyzett, évközi 5 százalékos infláció tényén kívül azt is közölte, hogy a havi pénzhígulás 0,7 százalékos volt, a személyes fogyasztási kiadások pedig, melyekkel az inflációt mérik, tavaly decemberhez képest átlagban 1,8 százalékkal növekedtek. A fő termékcsoportokat és legfontosabb szolgáltatásokat figyelve a statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a múlt hónapban a ruházati cikkek és a lábbeli 2,1, a szállítási költségek 1,7, az éttermi és szállodai árak/szolgáltatások 1,1 százalékkal drágultak. Többet kell fizetni az élelemért és az üdítőkért (0,8 százalékkal), növekedtek az egészségügyi és lakhatási költségek (0,6), valamint az oktatási kiadások (0,3), drágábbak a szeszes italok, a dohánytermékek, a rekreációs és kulturális szolgáltatások (0,1 százalékkal). A statisztikai kimutatások szerint 0,2 százalékkal csökkentek az árak a kommunikációs szektorban, valamint szintén alig észlelhetően, átlagban 0,1 százalékkal kevesebb a kiadás vízre, áramra, gázra és más üzemanyagokra.
Nyitókép: Beta (Archív)
