2024. július 18., csütörtök

Ez a hőség már a melegtűrő növényeknek is sok

Sokan áttérnek az őszi kultúrák termesztésére

Szabadkán és környékén az őszi vetésű gabonaféléket sikeresen betakarították, de kukoricából a hosszan tartó forró időszakok miatt valószínűleg kevesebb terem. Az egyre gyakoribb trópusi hőhullámok miatt jól meg kell fontolni, mit érdemes termelni a következő években – figyelmeztetett Damir Varga, a Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat igazgatója.

„A kukorica melegkedvelő növény, a napraforgó – felépítésének és mélyre leágazó gyökérzetének köszönhetően – szintén jól viseli a szárazságot és a hőséget, a mostani forróság azonban már ezeknek a kultúráknak is túl sok. Szabadka város területén mindössze 10–20 liter eső esett, emiatt 5-6 tonnás átlaghozam várható, egyes területeken azonban, mint például Györgyénben, 50 liter csapadék is hullott, így ott valamivel jobb a helyzet. Most úgy tűnik, hogy a későn, április végén vagy május elején elvetett kukorica nagyon keveset fog teremni, de majd még meglátjuk, hogy a hét végére jelzett csapadék mennyit tud lendíteni a kukoricatáblák állapotán” – mondta Varga a Beta hírügynökség munkatársának. Szerinte a következő években Szabadka határában csökken a kukorica vetésterülete. „A klímaváltozás miatt gondjaink lesznek a munkaszervezéssel is, az emberek áttérnek az őszi kultúrák termesztésére, és nem csak a búzára, árpára, olajrepcére, noha az idén az olajrepce hozama nagy mértékben visszaesett.”

A szakember elmondta, a kukoricának júniusban 100, júliusban 90, augusztusban szintén 90 liter körüli esőre van szüksége, viszont Szabadka körzetében az idén júniusban csak 50-60, júliusban is mindössze 7–20 liter esett, augusztusra pedig újabb trópusi hőhullámot jeleznek. „Emellett már megjelent a kukoricamoly második generációja, ami tovább csökkentheti a hozamokat és a minőséget” – mondta Varga. Az a véleménye, hogy a jövőben egyre nagyobb gondot fog okozni a haszonnövények vízellátása, mert az öntözőrendszerek telepítése drága, a meglévő csatornahálózat kihasználatlan, a kutakból származó vizet pedig csak a konyhakertészeti és gyümölcsészeti kultúrák öntözésére használják. Mint mondta, a föld alatt 120–200 méteres mélységben található víz ásványkincsnek számít, és félő, hogy kiaknázásával egy napon ivóvíz nélkül maradunk. 

Nyitókép: Beta/AP